Svájcban vasárnap népszavazást tartanak arról, hogy szigorítsák-e az alkotmányban rögzített semlegességi szabályokat. A szavazás azt is érinti, hogy az ország megszakítsa-e a NATO-val folytatott békeidős együttműködését.
A javaslat egy részletesebben meghatározott semlegességi rendszert vezetne be. Ez megtiltaná Svájcnak, hogy megtámadás esetét leszámítva katonai vagy védelmi szövetségekhez csatlakozzon, illetve azokkal együttműködjön.
A tervezet szerint Svájc csak az ENSZ által jóváhagyott szankciókhoz csatlakozhatna. Ez jelentős változást hozna a jelenlegi gyakorlathoz képest.
A svájci semlegességet nemzetközileg 1815 óta elismerik, de a jelenlegi alkotmány nem szabja meg ilyen részletesen a gyakorlati alkalmazását. A kezdeményezést a jobboldali Svájci Néppárt, az SVP támogatja.
Az SVP szerint az ország az elmúlt években eltávolodott a hagyományos semlegességétől. A párt különösen azt kifogásolja, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója után Bern csatlakozott az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókhoz.
A kezdeményezés támogatói azt mondják, hogy a semlegesség segített Svájcnak kimaradni a két világháborúból. Szerintük ez teszi lehetővé azt is, hogy az ország közvetítőként vegyen részt nemzetközi béketárgyalásokban.
A tervezet ugyanakkor megszüntetné a NATO-val folytatott békeidős katonai együttműködés lehetőségét, beleértve a közös kiképzéseket is.
A svájci kormány és a legtöbb politikai párt ellenzi a javaslatot. Ignazio Cassis külügyminiszter szerint az új szabályok gyengítenék az ország biztonságát, és akadályoznák a NATO-val folytatott kiképzési együttműködést.
A Reuters által idézett egyik közvélemény-kutatás szerint a szavazók 68 százaléka ellenezte a kezdeményezést, míg 31 százalék támogatta azt.
Forrás: Magyar Hírlap
