Vadim Novinszkij szerb állampolgárságot kapott gyorsított eljárásban

EH EuroHírek 2026. szeptember 27. 3 perc
Vadim Novinszkij szerb állampolgárságot kapott gyorsított eljárásban

Gyorsított eljárásban szerb állampolgárságot kapott Vadim Novinszkij ukrán milliárdos üzletember és volt parlamenti képviselő, akit Ukrajnában hazaárulás gyanúja miatt köröznek. A döntést Djuro Macut szerb miniszterelnök szeptember 24-én írta alá, a határozatot másnap tették közzé a hivatalos közlönyben.

A szerb kormány az állampolgársági törvény egyik pontjára hivatkozott, amely lehetővé teszi a szokásos feltételek nélküli honosítást, ha az ország érdeke ezt indokolja. A határozat azonban nem mondja meg, hogy Novinszkij esetében milyen államérdek merült fel.

Novinszkij Oroszországban született, 2012-ben kapott ukrán állampolgárságot, és több cikluson át képviselő volt az ukrán parlamentben. A háború kitörése után elhagyta Ukrajnát, majd lemondott mandátumáról.

Az ukrán hatóságok 2025 januárjában távollétében hazaárulással és vallási gyűlölet szításával gyanúsították meg, később körözést adtak ki ellene. A nyomozók szerint politikai és egyházi tevékenységével orosz érdekeket szolgált, és az orosz ortodox egyház ukrajnai befolyásának egyik fő támogatója volt. Ukrajna már 2022 decemberében szankciókat vezetett be ellene.

Az üzletember tagadja a vádakat. Ügyvédje szerint Novinszkij Ukrajna elkötelezett támogatója, és már régóta orosz szankciók hatálya alatt áll.

Novinszkij márciusban a német Compact.TV-nek adott interjújában bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és azt mondta, Ukrajna biztonságának legfontosabb feltétele az Oroszországgal fenntartott baráti viszony. Azt állította, azért hagyta el hazáját, mert figyelmeztették az ellene készülő büntetőeljárásra.

A volt képviselő közben Horvátországban telepedett le. A Szabad Európa ukrán szerkesztőségének oknyomozása szerint 2025-ben a Zágráb melletti Samoborban vett egy több mint 1400 négyzetméteres luxusvillát 10,5 millió euróért.

A cikk szerint az ukrajnai háború kezdete óta több mint háromszáz orosz állampolgár kapott szerb állampolgárságot gyorsított kormányzati eljárásban. Köztük nyugati szankciókkal sújtott üzletemberek és az orosz vezetéshez közel álló személyek is vannak. Csak 2026 első öt hónapjában 44 orosz állampolgár részesült ilyen honosításban.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy csapást mért a Vodafone kijevi adatközpontjára. Moszkva szerint a létesítmény az ukrán fegyveres erők mobilkommunikációs és internetes szolgáltatásait is biztosította.

A tárca további ukrajnai célpontok elleni támadásokról is beszámolt. Közlése szerint csapás érte az ukrán haditengerészet egyik bázisának törzsét és a határőrség állomáshelyét a Duna menti Kilijában, valamint drónraktárakat Mikolajivban és Odessza megyében.

Moszkva azt is állítja, hogy a Fekete-tengeren eltalált egy Odessza felé tartó hajót, amely hadfelszerelést és kettős felhasználású rakományt szállított. Az orosz közlésekben szereplő célpontok és károk egy részét független forrásból egyelőre nem erősítették meg.

Az ukrajnai háború kezdete óta először találkozott egymással az orosz és a német külügyminiszter szombaton New Yorkban. Szergej Lavrov és Johann Wadephul az ENSZ-közgyűlés alkalmából ült tárgyalóasztalhoz.

Wadephul a ZDF-nek azt mondta, intenzív megbeszélést folytattak, de a lényegi kérdésekben nem közeledtek az álláspontok. A német miniszter szerint világossá tette, hogy Berlin elfogadhatatlannak tartja a lipcsei drónincidenshez hasonló eseteket, és Németország meg tudja védeni magát.

A német külügyminiszter azt is közölte, hogy most az oroszokon múlik, lesznek-e újabb tárgyalások. Szerinte Ukrajna nélkül továbbra sem lehet Ukrajnáról tárgyalni, és Oroszországnak például a gabonaexport ügyében kellene párbeszédet folytatnia Kijevvel.

Volodimir Zelenszkij Telegram-bejegyzésben azt írta, az oroszok nem készülnek a háború befejezésére. Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin mindig talál ürügyet arra, hogy ne üljön tárgyalóasztalhoz, és ne vessen véget a gyilkosságoknak.

Zelenszkij azt is közölte, hogy a következő napokban és októberben több diplomáciai kezdeményezés indul a helyzet megváltoztatására, és a Lindsey Graham-törvénynek, valamint más nyomásgyakorló eszközöknek is hatékonyabban kell működniük.

Forrás: Index