Az Európai Parlament október 8-án, csütörtökön elfogadott egy állásfoglalást, amely elítéli a szeptemberi orosz parlamenti választásokat. A magyar képviselők közül a tiszás Weisz Viktor és a DK-s Dobrev Klára igennel szavazott, a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna nemet mondott, a Fidesz és a KDNP jelen lévő tagjai pedig nem nyomtak gombot.
A határozatot 482 igen, 41 nem és 39 tartózkodás mellett fogadták el. A szöveg szerint az EP nem tekinti legitimnek az új orosz Dumát, és politikai színjátéknak nevezi a szeptember 18–20. között tartott választást.
A jegyzőkönyv alapján a magyar delegációból mindössze hárman szavaztak a végső szövegre. Weisz Viktor a Tarr Zoltán mandátumát öröklő tiszás képviselőként vett részt a voksoláson, Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció korábbi elnökeként támogatta az állásfoglalást, Borvendég Zsuzsanna pedig elutasította azt.
A Fidesz és a KDNP bent lévő képviselői nem adtak le voksot. A Tisza Párt több más EP-képviselője, Bogdán Csaba, Dávid Dóra, Kollár Kinga és Kulja András sem szavazott.
A Tisza Párt delegációja később azt közölte, hogy képviselőik egy kivételével minden módosítót megszavaztak. A végső szöveget azért nem támogatták, mert abba bekerült egy olyan rész, amely Oroszország diplomáciai és politikai elszigetelésére szólít fel.
A delegáció szerint ezt a módosítót is leszavazták, mert fontosnak tartják, hogy a diplomáciai csatornák nyitva maradjanak. Emiatt döntött úgy a többségük, hogy a végszavazáson nem nyom gombot.
Az elfogadott állásfoglalás szerint Vlagyimir Putyin rendszerének választási jogsértései és a demokrácia hosszú távú leépítése áll a döntés mögött. Az EP úgy látja, hogy a választáson nem indulhattak valódi ellenfelek, a sajtó nem volt szabad, és hiteles nemzetközi megfigyelők sem voltak jelen.
A parlament azt is kifogásolja, hogy a megszállt ukrán területeken, valamint a Moldovától és Georgiától de facto elszakadó régiókban is tartottak „választásokat”. Az EP ezért felszólítja a tagállamokat, hogy ne ismerjék el az orosz parlamentet, és ne tartsanak hivatalos kapcsolatot a tagjaival.
A képviselők szigorú szankciókat is sürgetnek az „elnyomásban részt vevő orosz tisztségviselőkkel” szemben, és nem akarják normalizálni Oroszország részvételét nemzetközi sport- és kulturális eseményeken. Az állásfoglalás megerősíti azt is, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat nem lehet normalizálni Ukrajna igazságos és tartós békéje nélkül, beleértve a hadifoglyok szabadon bocsátását, az erőszakkal deportált ukrán gyerekek visszatérését, valamint a jóvátételt és a kártérítést.
Az Európai Parlament a szeptemberi plenáris ülésen is Oroszországot nevezte meg az EU első számú külső fenyegetésének az Európai Demokráciapajzsról szóló jelentésben.
Forrás: Index
