Kóspál Ágnes és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai idegen csillagok körüli extrém törmelékkorongokat vizsgáltak a James Webb űrtávcsővel. A kutatásról a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója az InfoRádióban beszélt.
A vizsgált rendszerekben Hold- vagy akár Mars-méretű égitestek ütköznek egymással. Kóspál Ágnes szerint ezek megfigyelésével a bolygók kialakulásának körülményei is jobban megérthetők.
A kutató arra emlékeztetett, hogy a csillagok környezete az idővel átalakul. A fiatal csillagokat először gázban gazdag bolygóképző korong veszi körül, ebből épül fel maga a csillag, és ebben jönnek létre a bolygók is. Később ez a korong gázban szegény törmelékkoronggá alakul.
Az ilyen rendszereket korábban, mintegy 15 éve a Spitzer űrtávcső is megvizsgálta. Akkor fedezték fel az extrém törmelékkorongok különleges csoportját, amelyben szokatlanul sok meleg por található a csillag közelében, épp ott, ahol a Naprendszerben a kőzetbolygók keringenek.
Ezekben a korongokban a meleg por ráadásul változik is az időben. Kóspál Ágnes úgy fogalmazott, hogy ezt a változékonyságot egyedi ütközések és azok következményei okozhatják.
A mostani tanulmányban a kutatók 21 extrém törmelékkorongból álló mintát figyeltek meg a James Webb űrtávcső infravörös spektrométerével. A mérések során infravörös színképeket vettek fel, és ezek alapján a minta nagyjából egyharmadáról megállapították, hogy szilícium-dioxidban gazdag.
Ez arra utal, hogy ezekben a korongokban Mars-méretű égitestek ütköznek nagy energiával, és az anyag jelentős része elpárolog. A szilícium-dioxidban gazdag korongok ráadásul 300 millió évnél fiatalabb csillagok körül találhatók.
Kóspál Ágnes szerint ezek a megfigyelések a saját Naprendszer történetébe is betekintést adnak. A kutató úgy látja, hogy a távoli csillagok körüli törmelékkorongok anyagi jellemzői összevethetők a Naprendszer korai fejlődéséről alkotott elképzelésekkel.
A Naprendszer kialakulására vonatkozó szimulációk alapján a szilikátban és szilíciumban gazdag kéreggel rendelkező kőzetbolygók, köztük a Föld, az első néhány százmillió évben jöttek létre. Kóspál Ágnes ezt úgy kapcsolta össze a most vizsgált korongokkal, hogy a Föld és a Hold is nagyjából 100 millió évvel a Naprendszer születése után alakulhatott ki, mégpedig a Föld és egy Mars-méretű égitest ütközéséből.
A kutató hozzátette, hogy a korai Naprendszer ebben az időszakban maga is extrém törmelékkorongként viselkedhetett. Később, mintegy félmilliárd évvel később egy újabb ilyen fázis következhetett, amikor a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló gázóriások vándorlása megzavarta a kisebb égitestek pályáit, és újabb ütközéseket indított el.
Ez a későbbi állapot Kóspál Ágnes szerint megfelel annak, amit a mostani mintában szilícium-dioxidban szegény extrém törmelékkorongként látnak más csillagok körül.
Forrás: InfoStart