Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé utalja Magyarországot az uniós jog megsértése miatt. A testület szerint a magyar állam nem akadályozta meg, hogy állami ellenőrzés alatt álló vállalatok megkerüljék a tagállamok közötti beruházó-állam választottbírósági eljárás tilalmát.
A brüsszeli közlemény szerint a magyar állam ténylegesen ellenőrzi a Molt és a leányvállalatait, ezért a vállalatok magatartása Magyarországnak is betudható. A bizottság álláspontja szerint ezzel az állam lehetővé tette, hogy a cégek olyan eljárásokat folytassanak le, amelyek az uniós jog alapján nem megengedettek.
Az Európai Bizottság felidézte, hogy az Európai Unió Bírósága a Komstroy-ügyben 2021-ben kimondta: az uniós jog nem engedi, hogy egy tagállamban működő befektető egy másik tagállammal szemben nemzetközi választottbíróság előtt indítson pert egy beruházással kapcsolatos vita miatt.
A bizottság szerint a Mol először egy másik uniós tagállammal szemben indított választottbírósági eljárást az Energia Charta Egyezményére hivatkozva. Ezután az ügyben született, a másik tagállamot elmarasztaló ítélet elismerését és végrehajtását egy harmadik ország bíróságától is kérte.
Brüsszel szerint a Mol nem hajthatja végre az ítéletet, mert az ellentétes az uniós joggal. A testület 2025 decemberében felszólító levelet küldött Magyarországnak, majd 2026 áprilisában indokolással ellátott véleményt adott ki.
Mivel a bizottság szerint Magyarország továbbra sem teljesíti az uniós jogból fakadó kötelezettségeit, most az ügyet a luxembourgi bíróság elé viszi.
Az Európai Bizottság egy másik ügyben is indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Ez az autópálya-hálózat építésére, üzemeltetésére és karbantartására kötött 35 éves szerződést érinti.
A testület szerint a szerződésnél nem került megfelelő mértékű működési kockázat a vállalkozóra, ezért azt tévesen minősíthették koncessziónak. A bizottság a 2023-as szerződésmódosításokat is uniós jogba ütközőnek tartja.
Brüsszel álláspontja szerint nem maga a koncessziós konstrukció a gond, mert az uniós jog megengedi a magáncégek részvételét az infrastrukturális beruházásokban. A kifogás az, hogy a vállalkozót nem terheli érdemi működési kockázat, így a szerződés inkább közbeszerzésnek tűnhet, amelyre más szabályok vonatkoznak.
A bizottság szerint ez sértheti az egyenlő bánásmód és az átláthatóság előírásait. A testület azt is kifogásolja, hogy a szerződés időtartama 35 év.
A koncessziós irányelv szerint az öt évnél hosszabb szerződések akkor indokoltak, ha a vállalkozás beruházása és működtetése megtérül. A bizottság szerint ebben az ügyben már az sem biztos, hogy egyáltalán koncesszióról van szó.
A testület a szerződés módosításait is vizsgálja, mert azok szerinte szintén nem felelhetnek meg sem a koncessziós, sem a közbeszerzési szabályoknak. Az eljárás még az előző magyar kormány idején indult, a jelenlegi kabinet pedig felülvizsgálja a koncessziós szerződéseket.
A bizottság szintén kifogásolta a büntetőeljárásokban biztosított jogi segítség magyar szabályozását. A testület szerint nem minden érintett fér hozzá jogi segítséghez, és annak biztosítása az egyén kérelméhez kötött.
Az Európai Bizottság újabb indokolással ellátott véleményt küldött a nemzeti épületfelújítási terv tervezetének elmaradása miatt is. A tervezetet a 2025. december 31-i határidőig kellett volna benyújtani.
Emellett kötelezettségszegési eljárást indított az adóügyi szankciók miatt, mert a magyar bírságokat nem tartja elég visszatartó erejűnek. Ezekben az ügyekben a kormánynak két hónapja van válaszolni a bizottság levelére.
A testület további eljárást indított a külföldi államkötvények kamatjövedelmének adózása és a központosított importvámkezelési rendszer miatt is.
Forrás: Index
