Magyar Péter csütörtökön Brüsszelben azt mondta, jelenlegi formájában nem elfogadható az Európai Unió következő hétéves költségvetési javaslata. A miniszterelnök az uniós csúcstalálkozóra érkezve beszélt erről, miután a Kohézió Barátai nevű csoport 16 másik tagjával egyeztetett a 2028-ban induló büdzséről.
Magyar szerint a legutóbbi változat nem vágja meg a Magyarországnak fontos felzárkóztatási és mezőgazdasági kiadásokat, ugyanakkor több befizetést várna el a tagállamoktól, köztük Magyarországtól is. Azt mondta, szeretne még több pénzt az agráriumnak, és ebbe a vízügyet is beleérti.
A miniszterelnök felidézte, hogy az előző, ciprusi soros elnökség javaslata egymilliárd euróval növelte a Magyarországnak járó úgynevezett nemzeti borítékot. Ez így 31 milliárd euró felett van, de szerinte ez még mindig kevés. A nemzeti boríték a tagállamoknak félretett, kormányokon keresztül kezelt pénz, amelyből felzárkóztatási és mezőgazdasági támogatásokat fizetnek.
Magyar arról is beszélt, hogy nemcsak az összeg számít, hanem az is, miként lehet felhasználni a pénzt, és hogyan tudják uniós intézmények blokkolni azt. Üdvözölte, hogy a tagállami miniszterek néhány napja 4,2 milliárd euró felszabadításáról döntöttek a mostani költségvetésből, és azt mondta, a feltételességi eljárás miatt elveszített kétmilliárd euróból is szeretne visszakapni Magyarország.
A költségvetési vitában a nettó befizetők, vagyis a „takarékos hatok” állnak szemben a nettó haszonélvezők csoportjával, amelynek Magyar is tagja. A csoporton belül Andrej Babiš cseh miniszterelnök úgy fogalmazott a csütörtöki ülés előtt: „Több pénz kell nekünk”. Magyar a csúcstalálkozó előtt Babišsal, valamint a lengyel és a szlovák kormányfővel is egyeztetett a Visegrádi Négyek keretében.
Gitanas Nausėda litván elnök üdvözölte az ír javaslatot, és kiegyensúlyozottnak nevezte. Szerinte megőrizték a felzárkóztatási és a mezőgazdasági támogatásokat, bár más csökkentésekkel nem elégedett. Rumen Radev bolgár miniszterelnök szintén azt mondta, örül annak, hogy a tervezet megtartaná ezeket a politikákat.
Rob Jetten holland miniszterelnök viszont közölte, hogy az ír ajánlat nem megfelelő, mert csökkenteni és modernizálni kellene a költségvetést. Ulf Kristersson svéd kormányfő teljesen elfogadhatatlannak nevezte a tervezetet, mert szerinte túl nagy és túl költséges.
A 27 vezetőnek egyhangúlag kell megegyeznie a fő számokról, és az Európai Parlament jóváhagyása is kell. Roberta Metsola EP-elnök azt mondta, meglepte őket, hogy az ír elnökség nem haladt a saját uniós források ügyében, és hogy a javaslat többek között a versenyképességi és a védelmi kiadásokat is csökkentené.
Magyar Péter szerint a költségvetésen kívül a migráció is kiemelt téma lesz a csúcson. Azt mondta, a záródokumentumba várhatóan bekerül az „instrumentalizáció” fogalma, vagyis amikor EU-n kívüli államok eszközként használják a migrációt, és azt is beleírnák, hogy ezt embercsempészek is szervezhetik.
A miniszterelnök szerint ez a napi egymillió eurós büntetés feloldásához is fontos, amely már összesen egymilliárd euró felett jár. Magyar azt is közölte, hogy pénteken külön, szűkebb körű találkozón is tárgyalnak a migrációról.
Magyar Péter a kétnapos csúcstalálkozó margóján pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozik. Azt mondta, áttekintik, hol tartanak néhány hónap alatt az ukrán és az új magyar kormány kisebbségvédelmi megállapodásával.
Az uniós vezetők várhatóan üdvözlik, hogy a héten négy tagjelölttel is előrelépés történt. Ukrajnával és Moldovával két új tárgyalási klasztert nyitottak meg a hatból, Albániával egy, a 2008 óta tagjelölt Montenegróval pedig három fejezetet zártak le.
Magyar szerint Ukrajna csatlakozásánál nincs szükség céldátumra, és szerinte az érdemalapú tárgyalások a helyesek. Azt is mondta, hogy Ukrajna azért kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat, mert az Orbán-kormány jóváhagyta, és a kárpátaljai magyarok jogai is erősödtek, például az oktatásban.
A miniszterelnök pénteken azt várja, hogy új fejezet nyílhat Ukrajnával, és Beregszászon is találkozhatnak, ahol egy magyar pénzből felújított intézményt adhatnak át.
A csúcstalálkozó meghívója szerint a vezetők gazdasági kérdésekkel is foglalkoznak, köztük az energiaárakkal és az unió fosszilisenergia-függőségének csökkentésével. Az Európai Bizottságot arról is meghallgatják, hogyan lehetne mérsékelni az európai ipart érintő globális egyensúlytalanságokat, és szó lesz az orosz hibrid támadásokról is.
Kristen Michal észt miniszterelnök csütörtökön azt mondta, nem szabadna vízumot adni az oroszoknak. Rumen Radev bolgár miniszterelnök pedig közölte, hogy a bolgár felségvizeken történt drónincidensnél az egyik hajót bevontatják, és teljesen megvizsgálják.
Forrás: Telex