Csütörtökön Brüsszelben az uniós vezetők háromórás vitába keveredtek a következő költségvetésről és a szén-dioxid-árazásról, miközben António Costa november 26-ra újabb találkozót hívott össze. Az Európai Tanács elnöke azt akarja, hogy a tagállamok még az év végéig közelítsék egymáshoz az álláspontjaikat.
Costa a csúcson arról beszélt, hogy ha nem sikerül tartani a decemberi határidőt, az uniós kifizetések 2028. január 1-je utánra csúszhatnak. Ez a gazdáknak és a kutatóknak járó támogatásokat is érintené, mert az új költségvetésnek akkor kellene hatályba lépnie.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint Costa a november 26-i egyeztetés előtt új költségvetési számokat is bemutat majd. A célja az, hogy a tagállamok közelebb kerüljenek egymáshoz a pénzügyi vitában.
A megbeszéléseket ismerő két uniós diplomata szerint Costa a záróbeszédében arra is figyelmeztette a vezetőket, hogy ha decemberben sem születik megállapodás, akkor a választási naptár miatt a döntés akár 2027 májusára, sőt októberére is tolódhat.
Emmanuel Macron francia elnök támogatta Costa tervét. A francia államfő a többi vezetőnek azt mondta, hogy nem lenne politikai felhatalmazása olyan megállapodás aláírására, amely túl közel esik a 2027 áprilisában esedékes francia elnökválasztáshoz. Franciaország korábban még nem akart elköteleződni az év végi határidő mellett.
A költségvetési vitában a takarékos tagállamok, vagyis Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia és Finnország, nyilvánosan jelezték, hogy az ír javasolt 159 milliárd eurós csökkentés nem elég. Csütörtökön Bart De Wever belga miniszterelnök is csatlakozott hozzájuk, és a sajtótájékoztatón azt mondta: „Egy holland emberrel vagyok házas, úgyhogy a magánéletben is nagyon takarékos vagyok.”
A zárt ajtók mögött Friedrich Merz német kancellár már enyhébb hangot ütött meg. A megbeszéléseket ismerő két uniós diplomata szerint Merz az ír javaslatot előrelépésnek nevezte, bár további csökkentéseket is szükségesnek tartott. Merz szerint az egyik lehetséges vágási terület az EU szegényebb régióinak juttatott támogatás lehetne, nem pedig a gazdáknak járó pénz.
Costa közben azt ígérte, hogy előrelépést próbál elérni az uniós adók, vagyis a saját források ügyében is. Ezekből finanszíroznák a következő hétéves költségvetést, miközben csökkentenék a tagállamok befizetéseit. Felmerült egy görög javaslat is, amely szerint a jövőben a nemzeti szinten értékesített 6G-s mobilfrekvenciák ellenértéke az uniós költségvetésbe kerülne.
A költségvetési vita közben az eredetileg energiaárakról szóló napirend gyorsan átalakult. A vezetők három órán át arról vitáztak, hogy az EU vezessen-e be szén-dioxid-árazást az autózásra és az épületek fűtésére.
Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország azt kérte, hogy két évvel halasszák el az ETS2 bevezetését. A már elfogadott jogszabály 2028-tól vezetne be szén-dioxid-árazást a fűtésre és a közlekedésre. Észtország ennél is tovább ment, és a rendszer teljes eltörlését vetette fel.
A tagállamok többsége elutasította a kezdeményezést. Több uniós diplomata szerint a javaslat „elfogadhatatlan” volt.
A csúcstalálkozó első napjának sajtótájékoztatóját végül lemondták, mert a következő uniós költségvetésről szóló vita elhúzódott. A tárgyalások után a diplomaták még mindig a zárókövetkeztetéseken dolgoztak, miközben Olaszország és Svédország ellentétes oldalon állt.
Róma a négy visegrádi ország, Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország mellett azt támogatja, hogy az ETS2 bevezetését 2030-ra halasszák. Az olaszok azzal érvelnek, hogy a 2028-as indulás feltételei a közel-keleti háború miatt megváltoztak.
Egy harmadik diplomata szerint fennáll a veszélye annak, hogy a csúcstalálkozó a 27 ország által jóváhagyott következtetések nélkül zárul a politikailag legérzékenyebb kérdésben.
