Új migrációs és kereskedelmi védőintézkedéseket készít elő az Európai Unió, és ismét napirendre kerülhet az Ukrajnának szánt, szankcionált orosz vagyonra épülő jóvátételi hitel is. Magyar Péter pénteken Brüsszelben beszélt erről, miután lezárult a két napig tartó uniós csúcstalálkozó.
A magyar kormányfő szerint ez volt az elmúlt évek leghosszabb csúcsa. Azt mondta, a régi motoros miniszterelnökök közül többen úgy látták, évek óta nem volt ennyire nyílt, őszinte és néha érzelmes vita Brüsszelben.
Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy „volt itt minden: vétófenyegetés, kiabálás, szövetségek és óriási viták”, de szerinte „minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek”. A találkozót eredetileg egy napra tervezték, de végül két napig tartott, és már a csütörtöki rész is elhúzódott.
A csütörtöki ülésen több vezető, köztük a Visegrádi Négyek tagjai, valamint az olasz és a görög miniszterelnök is az ETS-rendszer 2028-as kiterjesztésének halasztását sürgette. A rendszer a szén-dioxid-kibocsátást árazza be, és a bevételeiből kibocsátáscsökkentési, energiahatékonysági fejlesztéseket támogatnak. Az ülés végén kiadott következtetésekben az Európai Bizottságot arra kérték, hogy frissítse az értékelést az ETS-kiterjesztés minden hatásáról.
Magyar Péter szerint egyre többen látják, hogy a mostani szabályozás elviselhetetlen terhet rakna az iparra, a vállalkozásokra és a lakosságra is. Ezt áttörésnek nevezte.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a záró sajtótájékoztatón azt mondta, több intézkedéssel próbálják leszorítani az árakat. Közlése szerint Donald Trump iráni háborúja 106 milliárd eurónyi plusz energiaköltséget okozott az EU-nak.
Von der Leyen százmillió hordónyi olaj- és dízeltartalék felszabadítását, az állami támogatási kivételek ideiglenes rendszerének meghosszabbítását és kiterjesztését, valamint a közös energiahordozó-vásárlás hatékonyabbá tételét sorolta fel. Külön beszélt a finomítókról is, mert rövid távon növelni akarják a kapacitásaikat és a hatékonyságukat. Ennek Magyarországon a százhalombattai finomító miatt lehet jelentősége.
Magyar Péter a migrációs vitát is kiemelte. Azt mondta, a csúcson a V4-ek, Olaszország, Dánia és Belgium szigorú álláspontját támogatta. Elfogadhatatlannak nevezte a napi egymillió eurós büntetést, amelyet elmondása szerint azért fizet a magyar állam, mert védi a saját határait.
A politikus közölte, hogy a tagállami vezetőktől és az Európai Bizottságtól is ígéretet kapott a bírósági ügy rendezésére. Von der Leyen közben arról beszélt, hogy az illegális határátlépések száma az utóbbi két évben kevesebb mint a felére csökkent, idén pedig harmadával mérséklődött.
A bizottsági elnök szerint ugyanakkor állami és nem állami szereplők tömegeket szerveznek azért, hogy túlterheljék a hatóságokat, pánikot keltsenek és megosszák az EU-t. Az ilyen helyzetekre új eszközt dolgoznak ki, hogy a tagállami hatóságok gyorsabban tudják védeni a külső határokat és a belső biztonságot.
A mostani csúcson került állam- és kormányfői szintre a 2028-ban induló hétéves uniós költségvetés vitája is. A büdzsé sarokszámairól egyhangú döntés kell, így bármelyik tagállam vétózhat, és az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges.
Magyar Péter pénteken azt mondta, csak akkor fogadja el a költségvetést, ha minden Magyarországnak járó forrás megérkezik, és a kohéziós, valamint a mezőgazdasági támogatások nem csökkennek. A legutóbbi tervezet nyolc százalékkal faragna vissza a teljes összegből az eredeti javaslathoz képest.
António Costa, az üléseket elnöklő politikus pénteken kitartott a nem hivatalos év végi határidő mellett. Azt mondta, a mostani költségvetés végrehajtásához a szokásosnál is több idő kell majd az uniós és tagállami hatóságoknak.
A vezetők a kereskedelmi egyensúlytalanságokat is megvitatták. Von der Leyen szerint napi egymilliárd euróra nőtt az EU kereskedelmi hiánya Kínával szemben, ezért gyors és erős korrekcióra van szükség.
A bizottsági elnök felidézte, hogy a múlt héten megállapodtak a kínai kormánnyal. Szerinte Peking először egyezett bele a hibridexport visszafogásába, a piacának szélesebb megnyitásába, valamint a ritkaföldfémek és a mágnesek kivitelének kiszámíthatóbb engedélyezésébe.
Von der Leyen ugyanakkor jelezte, hogy ez nem oldja meg a szerkezeti gondokat. Decemberben olyan eszközt javasolnak, amely országoktól függetlenül egy-egy céget is célba vehet, ha az EU ellátási függőséget akar csökkenteni.
A második napon Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is meghallgatták. António Costa az ülés után közölte, hogy az EU továbbra is Ukrajna mellett áll, és minden őszinte békekezdeményezést támogat.
Tavaly 90 milliárd eurós hitelben állapodtak meg Ukrajna számára, és az eredeti bizottsági terv szerint ezt szankciók miatt az EU-ban ragadt orosz jegybanki vagyonból fedezték volna. Orbán Viktor elutasította az ötletet, Bart De Wever belga miniszterelnök pedig garanciákat kért, ezért a tervet egyelőre jegelték.
Von der Leyen pénteken arról beszélt, hogy a 2027-ig szánt hitel esetében eleve a háború miatti költségvetési lyuk kétharmadát akarták lefedni. Szerinte várhatóan 70 milliárd eurós hiányt kellene befoltozni, részben az EU partnereinek bevonásával.
Volodimir Zelenszkij pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, valamilyen formában szívesen fogadnák a befagyasztott orosz jegybanki vagyont. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint ezt már felvetették az európai kollégáiknak is.
A Politico csütörtökön azt írta, hogy az Európai Tanács november végére újabb csúcstalálkozót készít elő. Ezen António Costa új költségvetési tervezetet mutatna be.
A testület elnöke erről nem beszélt a záró sajtótájékoztatón, de egy 2027-es informális elvonulást igen. Ezt Orbán Viktor utolsó előtti csúcsának helyszínén, a flamand Alden Biesenben rendeznék.
