Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök október 25-re tűzte ki az előrehozott parlamenti választások időpontját Belgrádban. Az elnök a televízióban közvetített bejelentésben ismertette, hogy a kormány kérésére feloszlatta a parlamentet, ezzel hivatalosan is elindítva a választási folyamatot.
A szerb jogszabályok szerint a választások kiírása és megtartása között legalább 45, legfeljebb 60 napnak kell eltelnie. Vucic indoklása szerint a nemzetközi helyzet bizonytalansága, a világháború utáni rend felbomlása, valamint a Szerbiát érintő biztonsági, gazdasági és politikai kockázatok indokolják az előrehozott választást. Az államfő hangsúlyozta, hogy az ország az elmúlt időszakban megőrizte a békét és gazdasági növekedést ért el.
Vucic a belpolitikai feszültségek kapcsán kijelentette: ezek nem csupán a hazai politikai erők konfliktusaira vezethetők vissza, hanem külföldi beavatkozás is befolyásolta őket. Elmondása szerint többször kezdeményezett párbeszédet az ellenzékkel, de nem kapott választ. Úgy látja, a választás eredménye megmutatja majd, milyen irányt választ az ország.
Az elnök arra kérte a politikai szereplőket és a szavazókat, hogy a 45 napos kampányt békésen és tisztelettel folytassák, és tartsák tiszteletben a véleménynyilvánítás szabadságát. Vucic bejelentette, hogy elfogadja a választás eredményét, függetlenül attól, ki nyer, és gratulál a győztesnek.
Szerbiában az elmúlt évtizedben többször is tartottak előrehozott parlamenti választást: 2012-ben, 2014-ben, 2016-ban és 2022-ben is az urnákhoz hívták a választókat a ciklus lejárta előtt. A 2023. december 17-i előrehozott választás után az államfő még úgy fogalmazott, hogy az új kormány kitölti a négyéves mandátumot. 2024. november 1-jén azonban az újvidéki vasútállomás előtetőjének leszakadása, amely 16 ember halálát okozta, országos tiltakozásokat indított el a kormány és a korrupció ellen. Ezeket az egyetemisták vezették, akik előrehozott választásokat követeltek.
A Szerb Haladó Párt (SNS) múlt szombaton jelentette be, hogy az Aleksandar Vucic – Egyesült Szerbia nevű listával indul, és Vucicot jelöli miniszterelnöknek. Vucic 2014 és 2017 között már volt Szerbia miniszterelnöke, majd 2017-től köztársasági elnökként folytatta politikai pályafutását. Jelenleg második elnöki ciklusát tölti, és a szerb alkotmány szerint azt követően nem indulhat újabb elnöki mandátumért.
A választási törvény lehetővé teszi, hogy az elnök nevét viselje egy lista, és maga az elnök is indulhat képviselőjelöltként. Ha az SNS listája nyer, és Vucic miniszterelnök lesz, le kell mondania elnöki tisztségéről; ebben az esetben a parlament elnöke venné át az államfői feladatokat az új elnök megválasztásáig. Ha az SNS nem győz, Vucic 2027 májusáig tölti ki elnöki megbízatását.
A kisebbik kormánypárt, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) az Egységes Szerbiával, a Szerbiai Szociáldemokrata Párttal (SDPS) és a Szerbiai Zöldekkel közös listán indul. Az ellenzék nem alkot közös listát, és egyelőre nem ismert, hány párt vesz részt a választáson. Az egyetemisták is indulnak, de a voksolás kiírása előtt sem a listájuk nevét, sem tagjait nem hozták nyilvánosságra.
A választáson várhatóan több mint 6,7 millió állampolgár jogosult szavazni. A 250 fős törvényhozásba a parlamenti küszöb egységesen 3 százalék, a kisebbségek azonban a természetes küszöb alapján juthatnak mandátumhoz. A várakozások szerint ismét csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) indul önállóan a magyar kisebbségi pártok közül.
Forrás: Magyar Hírlap
