Az Európai Bizottság vizsgálata magyar kémhálózat brüsszeli működéséről

Az Európai Bizottság legutóbbi vizsgálata szerint magyar hírszerzők 2013 és 2016 között uniós tisztviselőket próbáltak megközelíteni Brüsszelben. A jelentés részletezi, hogy a tevékenység fokozatosan vált láthatóbbá, majd 2016-ban megszűnt.

A Bizottság dokumentuma alapján 2013 és 2016 között a magyar titkosszolgálat több tagját helyezték ki Magyarország brüsszeli állandó képviseletére. Ezek a tisztek hivatalos diplomáciai pozíciójukat túllépve, konkrét hírszerzési feladatokat hajtottak végre, amelyek az uniós tisztviselők információinak megszerzésére irányultak. A jelentés szerint a kémhálózat tevékenysége 2015-től egyre nyíltabbá vált, mielőtt egy évvel később teljesen megszakadt volna.

A vizsgálatot Piotr Serafin, a csalás elleni küzdelemért felelős biztos vezette, és korlátozott hatáskörrel rendelkezett. A jelentés hangsúlyozza, hogy súlyos biztonsági esemény nem történt, ugyanakkor most először ismerte el hivatalosan egy ilyen hálózat működését. A vizsgálat megállapította, hogy a hírszerző tisztek tevékenysége túlmutatott a megszokott diplomáciai kereteken, de egyéni felelőst nem sikerült azonosítani a tiszteken kívül.

2015-ben az állandó képviselet vezetője Várhelyi Olivér volt, aki jelenleg az Európai Bizottság egészségügyi és állatjóléti biztosa. Korábbi nyilatkozataiban Várhelyi tagadta, hogy tudomása lett volna bármiféle titkosszolgálati tevékenységről, és azt állította, hogy sem magyar, sem más ügynökség nem keresete meg titkos információk átadásával. Az Európai Parlament bizottságának meghallgatásán is hangsúlyozta, hogy nem kapott ilyen megkeresést, további kérdésekre azonban nem reagált.

A Bizottság jelentése szerint a magyar kémhálózat működése 2016-ban véget ért, és bár a vizsgálat nem tudott egyéni felelőst megnevezni, a dokumentum rögzíti, hogy a magyar titkosszolgálat ügynökei uniós tisztviselőket céloztak meg. Az állandó képviselet az üggyel kapcsolatos megkeresésekre nem válaszolt.

(Index)