Az Európai Parlament szeptember 15-én, kedden elfogadta az Európai Demokráciapajzsról szóló jelentést, amely Oroszországot nevezi meg az európai demokrácia első számú külső fenyegetéseként. A szöveg szerint Belarusz, Kína, Irán és Észak-Korea is beavatkozik az európai demokratikus folyamatokba.
A jelentést 420 igen szavazattal, 220 nemmel és 26 tartózkodás mellett fogadták el. Az Európai Parlament különbizottsága készítette elő az anyagot, amelyet még 2024 végén hoztak létre.
A testület feladata az volt, hogy feltárja a tagállamokat és az európai demokráciát érő külső beavatkozásokat és dezinformációs kampányokat, majd javaslatokat tegyen ezek kivédésére. A most elfogadott szöveg szerint Oroszország nemcsak dezinformációval él, hanem gyakran támadja a kritikus infrastruktúrát is.
A jelentés kibertámadásokat, szabotázsakciókat, gyújtogatást és kémkedést is említ. Az Európai Parlament azt szeretné, ha a szankciókat kiterjesztenék azokra is, akik dezinformációt támogatnak, vagy segítenek megkerülni az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket.
A képviselők nem új jogszabályt kérnek, hanem a már meglévő szabályok szigorúbb végrehajtását. A jelentés külön kiemeli a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, a DSA-t, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet, az AI Actet.
Az EP támogatja egy Demokratikus Reziliencia Európai Központ létrehozását is. A jelentés szerint ez az intézmény összehangolhatná a tagállamok lépéseit a külföldi dezinformáció és információmanipuláció ellen.
A parlament azt is kéri a bizottságtól és a tagállamoktól, hogy csökkentsék a kritikus ágazatok függését a külföldi technológiáktól, különösen az amerikai szoftverektől és techtermékektől, valamint a kínai hardverektől. A szöveg európai termékek beszerzését javasolja ezek helyett, és megbízhatóbb partnereket keresne a kritikus nyersanyagokhoz.
Az EP szerint a választási infrastruktúrákat kritikusnak kellene minősíteni. A jelentés emellett a független sajtó és a civil szervezetek támogatását, valamint a médiatudatosság és a mesterségesintelligencia-ismeretek növelését is sürgeti.
A dokumentum jogilag nem kötelező, politikai állásfoglalás. A tagállamokat és az Európai Bizottságot szólítja fel a javasolt lépésekre, és több elemet is megfogalmaz az uniós demokráciavédelmi kerethez, amelyen a bizottság jelenleg dolgozik.
A magyar képviselők közül a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció támogatta a jelentést, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk ellenezte. A szavazástól a tiszás Gerzsenyi Gabriella és a DK-s Dobrev Klára távol maradt, a Fidesz betöltetlen mandátuma pedig Orbán Balázs kezébe kerülhet a következő plenáris előtt.
Lakos Eszter, a Tisza Párt delegációvezetője a vitában azt mondta, üdvözli, hogy az EP a bizottsági javaslatnál ambiciózusabb fellépést akar. Szerinte a Kreml által irányított műsorszolgáltatókat hiába tiltják be, az üzeneteik akkor is eljutnak az emberekhez, ha hazai csatornák erősítik fel őket.
Gál Kinga, a Patrióták Európáért alelnöke viszont azt írta közösségi oldalán, hogy a külföldi beavatkozás elleni küzdelem ürügyén uniós finanszírozású civil szervezetek és tényellenőrzők legitim álláspontokat is dezinformációnak minősíthetnének. A Fidesz EP-képviselője szerint ez nem a demokráciát védené, hanem korlátozná a politikai vitát.
Forrás: Index
