Továbbra is távolinak tűnik az egyezség az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetéséről, mert a tagállamok nem tudnak megegyezni a méretről és a finanszírozásról. António Costa, az Európai Tanács elnöke augusztus végén és szeptemberben végigjárta a fővárosokat, de a tárgyalásokon nem közeledtek érdemben az álláspontok.
A többéves pénzügyi keretről, vagyis az MFF-ről a tagállamok egy része kisebb, másik része nagyobb keretet akar. Costa azt próbálta feltérképezni, mely programok élveznek elsőbbséget, és honnan lennének hajlandók elvenni a kormányok.
Az Európai Tanács elnöke a Politicónak azt mondta: senki sem akar vágni a védelmi kiadásokból, a versenyképességet erősítő programokból vagy a mezőgazdasági támogatásokból. Ez jól mutatja, hogy a felek még mindig messze állnak egy olyan kompromisszumtól, amely mindenkinek elfogadható lenne.
Az Európai Parlament sem ad szabad kezet a tagállamoknak. A képviselők már jelezték, hogy a parlament támogatása nem automatikus, és csak akkor adják meg a jóváhagyást, ha a saját prioritásaik is megjelennek a végső szövegben.
Az idő közben egyre szűkösebb. Costa és több főváros is azt szeretné, ha még az idei év végén megszületne a megállapodás, és a vita nem húzódna át 2027-re, amikor Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban is választásokat tartanak.
Az Európai Bizottság tavaly júniusban 2000 milliárd eurós keretet javasolt, szemben a korábbi 1200 milliárddal. A testület a versenyképességre, az európai biztonsági helyzetre és a világrend átalakulására hivatkozott, és azt is indítványozta, hogy a tagállami befizetések a GNI 1,1 százaléka helyett 1,26 százalékra emelkedjenek.
A javaslatot a tagállamok és az Európai Parlament is bírálta. A kormányok főként a keret méretét és a pénzek arányait kifogásolták, a parlament pedig azt, hogy a kohéziós forrásokat és az agrártámogatásokat nemzeti borítékokba csomagolnák, és a kifizetéseket reformokhoz kötnék.
Magyarország álláspontját Bíró-Nagy András ismertette a tagállamok minisztereiből álló Tanács Általános Ügyek Ülésén. A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős szakpolitikai államtitkára szerint a kohéziós források és az agrártámogatások arányát meg kell őrizni, a magyar nemzeti borítékot pedig növelni kell.
Bíró-Nagy András a tagállami hozzájárulások növelése mellett érvelt az uniós saját forrásokkal szemben. Szerinte az utóbbiak nem oszlanának meg egyenlően a tagállamok között, ezért Magyarország számára az lenne az igazságosabb, ha minden ország a GNI-jének fix arányát fizetné be.
A magyar álláspont az iskolázott reformfeltételek helyett a nemzeti tervek végrehajthatóságát venné figyelembe, hogy ne vesszenek el uniós pénzek. Costa közben azt mondta, a fővárosok leginkább az EU saját adminisztrációs és bürokratikus költségeinek csökkentését vetették fel, de ez a teljes keretnek csak 6 százaléka.
Ezért az Európai Tanács elnöke az uniós saját források bővítését sürgeti. Konkrét példaként a vape- és más e-dohánytermékekre kivetett uniós adót említette, és szóba hozta a kriptovaluták szabályozását is mint lehetséges új bevételi forrást.
A tagállamok egy része a külső támogatások csökkentését is támogatja. A Bizottság tavaly júniusi tervezetében a Globális Európa fejezetre 200 milliárd eurót, vagyis a teljes keret 11 százalékát szánták, de a múlt héten bemutatott szimulációk szerint ennek 40 százalékos megvágása az EU nemzetközi befolyásának visszaesését okozná.
Franciaország ellenzi a külföldi támogatások megnyirbálását, több diplomata pedig túlzónak tartotta a Bizottság bemutatóját. A fukar tagállamok nem egyetlen fejezetet vágnának drasztikusan, hanem több területet csökkentenének hasonló arányban.
Az Európai Parlament tárgyalói, Siegrfried Muresan és Carla Tavares szerint viszont már most nagyobb költségvetésre lenne szükség, mert a versenyképesség, a védelem és a biztonság uniós szintű finanszírozást igényel. Muresan azt is mondta, hogy a tagállamok költségvetése az utóbbi években akár 68 százalékkal nőtt, miközben az MFF nagysága lényegében változatlan maradt.
Az EP jelentéstevője szerint az uniós kapacitások gyengítése nem teszi erősebbé Európát, és új saját forrásokra van szükség. A parlamentben szeptember elején azt is jelezte, hogy a tagállamokat kormányzó erők nincsenek többségben, így az EP-képviselőket is be kell vonni a végső alkuba.
Forrás: Index
