Magyar Péter magyar miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben vesz részt az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozóján, ahol az uniós költségvetés lesz a fő téma. A találkozón Ukrajna támogatása, a migráció, az energiaárak és a bővítés kérdése is napirendre kerül.
Négy hónap után ülnek ismét össze a tagállamok állam- és kormányfői, és a mostani tanácskozás jóval feszültebbnek ígérkezik a júniusinál. Az Európai Tanács elnöke, António Costa azt szeretné, ha még az idén megállapodnának a 2028-tól induló többéves pénzügyi keretről.
A vita középpontjában az 1,83 billió eurós költségvetési javaslat áll. A nettó befizető, úgynevezett fukar tagállamok túl nagynak tartják az összeget, és főként a közös agrárpolitika, valamint a kohéziós források csökkentését szorgalmazzák. A nettó haszonélvező, kohézióbarát 17 tagállam ezzel szemben a nekik fontos tételek növelését akarja.
Az ír soros elnökség a csúcs előtt néhány nappal tette közzé a tárgyalási keretet, az úgynevezett negoboxot. A dokumentum egyik félnek sem tetszik, és a tagállamok között továbbra is nagy a távolság a költségvetés teljes nagyságáról és a pénzek elosztásáról.
Magyar Péter a csúcs előtti sajtótájékoztatóján azt mondta, az ír javaslat elfogadható Magyarország számára, mert a ciprusi tervezethez képest egymilliárd euróval nőtt a magyar boríték. A kormányfő ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy a következő költségvetésben térítsék meg a mostani ciklusban elveszített 2,1 milliárd eurót.
A magyar kormányfő szerint a mostani költségvetési időszakban az Orbán-kormány miatt veszített el az ország 2,1 milliárd eurót. A Magyarországnak járó kohéziós források 55 százalékát jogállamisági aggályok és korrupciós kockázatok miatt függesztették fel, az n+2-es szabály alapján pedig ebből kétmilliárd euró végleg elveszett, mert nem hívták le időben a forrásokat.
Magyar ehhez hozzászámítja a 200 millió eurós migrációs bírságot és a napi egymillió eurós büntetést is. Szerinte így már valamivel több mint egymilliárd eurónyi veszteség érte az országot.
A miniszterelnök nem számít nagy vitára a csúcson, inkább technikai egyeztetéseket vár. Ugyanakkor a költségvetési tárgyalások kimenetele attól is függ, mennyire tudja Costa egy irányba terelni a tagállamokat, és sikerül-e még idén közel kerülni a megállapodáshoz.
Az Európai Tanács elnöke a mostani csúccsal a saját kezébe veszi a költségvetési tárgyalásokat, és a decemberi ülésen véglegesítené a keretet. Ezt azonban megnehezíti a távoli álláspontok mellett Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök előrehozott választása is.
Magyar Péter pénteken külön is találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A magyar és az ukrán vezető legutóbb 2024-ben találkozott, amikor Orbán Viktor Kijevbe utazott.
Magyar szerint a megbeszélés nagyjából tizenöt percig tart majd, és azt várja Zelenszkijtől, hogy erősítse meg a már letárgyalt megállapodás végrehajtását. Ez a kárpátaljai magyar kisebbség jogait rendezné.
Zelenszkij közben a háború állásáról is beszámol az uniós vezetőknek, és további támogatást kér Ukrajnának. Az ukrán elnök azért is érkezik Brüsszelbe, mert Oroszország tovább támadja az energetikai infrastruktúrát, miközben Donald Trump amerikai elnök energetikai tűzszünetet jelentett be.
A csúcson a tagállamok az Európai Bizottság bővítési javaslatáról is tárgyalnak. A tervezet szerint bizonyos kérdésekben a minősített többségi döntés váltaná fel az egyhangúságot, és az új tagok egy tizenöt éves próbaidőszakot kapnának.
Marta Kos bővítésért felelős biztos úgy fogalmazott, a cél az, hogy ne legyen több Orbán Viktor az EU-ban.
Az illegális migráció is kiemelt téma lesz a ceutai válság után. Pedro Sánchez spanyol és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között éles vita várható, mert teljesen eltérően közelítik meg a kérdést, Olaszország pedig korábban Spanyolország kizárását is felvetette a schengeni övezetből.
A növekvő energiaárakról szintén vitáznak a vezetők. Olaszország ideiglenes szabályenyhítést akar, hogy a tagállamok átmeneti intézkedésekkel mérsékelhessék a válságot, több ország viszont ezt ellenzi, mert szerintük növelné a fosszilis energiahordozók használatát.
Meloni öt másik kormányfővel együtt különadót javasolna a magas energiaárak miatt nagy bevételt elérő olajipari vállalatokra. A tagállamok között ebben sincs egyetértés.
A csúcstalálkozó csütörtök reggel tízkor kezdődik, és pénteken munkaebéddel zárul.
Forrás: Index
