Oroszországban 2023 óta 135 külföldi vállalat eszközeit vonták részben vagy egészben ideiglenes külső ellenőrzés alá, miután a Metro német kiskereskedelmi lánc is ebbe a körbe került. A TASZSZ kedden közölt összesítése szerint a rendszer a szankciókra és az orosz cégek külföldi vagyonának korlátozására adott válaszként működik.
Vlagyimir Putyin 2023. április 25-én írta alá azt a rendeletet, amely létrehozta a „barátságtalan” országokból származó személyek oroszországi vagyonának ideiglenes kezelésére szolgáló mechanizmust. A szabályozás alapján az elnök határozata rendezi az ideiglenes külső irányítás elrendelését és megszüntetését is.
Ha Putyin nem dönt másként, az irányítást a Roszimuscsesztvo végzi. Az állami vagyonkezelő ügynökség gyakorolja a tulajdonosi jogokat, de az eszközökkel nem rendelkezhet, és feladata a kezelés alá vont vagyon leltározása, valamint megőrzésének biztosítása.
A TASZSZ szerint a nyilvántartásba eddig 135 részvénycsomag vagy cégalaptőkében lévő részesedés, valamint két ingó vagyontárgy került. Hatvan részvénycsomag esetében később visszavonták az ideiglenes kezelésről szóló határozatot.
A külső irányítás megszüntethető, ha a külföldi tulajdonossal megállapodnak az érintett vállalat eladásáról, vagy ha az oroszországi leányvállalat termelésének teljes újraindításáról állapodnak meg. A TASZSZ felsorolásában szerepel a német Uniper SE, a francia Danone, a dán Carlsberg, az olasz Ariston, a német BSH, a svájci Nestlé és a francia Auchan oroszországi leányvállalata is.
Az ukrán hatóságok szerint az orosz erők négy irányított légibombával támadták Szumi központját, és az egyik bomba egy iskolaépületet talált el, ahol tanítás zajlott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint a diákok és a tanárok az óvóhelyen voltak, és mintegy száz embert sikerült időben kimenekíteni.
A támadásban lakóépületek is megsérültek. Az eddigi adatok szerint két ember meghalt, hatan megsebesültek, köztük három gyermek. A helyi katonai közigazgatás vezetője szerint az egyik sérült egy egyéves gyermek, a mentés pedig még tartott.
Mihajlo Fedorov volt ukrán védelmi miniszter új, katonai robotokra épülő programot jelentett be „Robotok hadserege” néven. A kezdeményezés célja, hogy a front legveszélyesebb feladataiból minél többet vegyenek át gépek.
Fedorov szerint a program a 2022-ben indított „Drónok hadserege” folytatása. Állítása szerint a harctéri csapások több mint 95 százalékában már drónok kapnak szerepet, és Ukrajnában több mint 700 pilóta nélküli légi járműveket gyártó vállalat működik.
A volt miniszter több felhasználási területet is felsorolt: sebesültek kimenekítését, lőszerszállítást, aknatelepítést és aknamentesítést, felderítést, katonai állások védelmét, valamint ellenséges célpontok leküzdését. Azt mondta, nem egyetlen cég létrehozásáról van szó, hanem egy védelmi technológiai ökoszisztémáról, amelybe robotikai fejlesztésekkel foglalkozó vállalatokba fektetnének, saját projekteket indítanának, majd az eszközöket az ukrán hadsereggel közösen tesztelnék.
Közben kedden lezuhant egy orosz Tu–95-ös hadászati bombázó az Amuri területen. Az orosz védelmi minisztérium szerint a gép gyakorlórepülést hajtott végre, fegyverzet nélkül repült, és lakatlan területre csapódott.
A fedélzeten hét ember volt, közülük hatan meghaltak, egy túlélőt kórházba szállítottak. A Tu–95MS változat nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas, és az ukrajnai háború során cirkálórakéták indítására is használták.
Vlagyimir Putyin rendeletben tiltotta meg bizonyos, az üzemanyagexporttal és a finomítók működésével kapcsolatos adatok közzétételét a médiában és az interneten. A The Bell szerint a korlátozás az exportügyletek részleteire, a szállítmányokra, a logisztikai adatokra, a vámstatisztikákra és az orosz olajfinomítók kapacitására is kiterjed.
A Kreml hivatalos indoklása szerint az intézkedés az Egyesült Államok és szövetségesei „barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes” lépéseire adott válasz. A rendelet nem határozza meg, milyen szankció jár a közzétételi tilalom megsértéséért.
A Reuters által megismert kormányzati dokumentumok szerint Oroszország 2027-ben 17,1 ezermilliárd rubelt tervez védelmi kiadásokra fordítani. Ez nagyjából 27 százalékkal több az eredetileg betervezett 13,5 ezermilliárd rubelnél, és a háború 2022-es kezdete óta a legmagasabb összeg.
A dokumentumok szerint a következő három évben összesen mintegy 50 ezermilliárd rubelt szánnának védelemre. A kormány 2026-os hiánycélját is feljebb vitte: a GDP 1,6 százalékáról 3,2 százalékra.
Az orosz hírszerző szolgálatok állnak az észt Milrem Robotics tallinni telephelyén elkövetett augusztusi gyújtogatás mögött – közölte kedden Kristen Michal észt miniszterelnök a KaPo értesüléseire hivatkozva. Margus Tsahkna külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte az incidenst, és bejelentette, hogy a nap folyamán be fogja kéretni az orosz ügyvivőt.
Az Ukrajna számára önvezető szárazföldi járműveket gyártó cég telephelyén augusztus 16-ra virradóra történt tűznek nem voltak áldozatai. Az üggyel összefüggésben három embert vettek őrizetbe Lettországban, a gyanúsítottakat szeptemberben kiadták Észtországnak.
Forrás: Index
