Svédország és Finnország vadászgépeket küldött a Finn-öböl felett észlelt orosz repülőgépek miatt, közölte a finn hadsereg alapján az MTI pénteken. A misszió a NATO légvédelmi riadókészültsége, vagyis a QRA keretében zajlott, és ez volt a finn és a svéd légierő első közös megfigyelőfeladata.
A tájékoztatás szerint Tu–134-es, MiG–31-es és SZu–30-as gépeket figyeltek meg nemzetközi légtérben. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a közleményben azt írta, hogy a Balti-tenger térsége ma sebezhetőbb, mint korábban, de szerinte most sokkal jobban őrzött is.
Emmanuel Macron francia elnök közben arról beszélt, hogy egy újabb orosz mozgósítás is elképzelhető, akár 300 ezer ember bevonásával. Azt mondta, a háború már 1,2 millió emberébe került Oroszországnak, a sebesülteket és a halottakat is beleszámítva.
Macron szerint Oroszország 2022 februárjában azt állította, hogy három hét alatt elfoglalja Ukrajnát, de ez nem történt meg. Az államfő úgy fogalmazott, az ukránok figyelemre méltó ellentámadást hajtottak végre, és a front 2022 őszétől gyakorlatilag stabilizálódott.
Ukrajna közben a szomszédos országokkal tárgyal arról, hogy az orosz dróntámadások miatt a határátkelőket azok területére helyezzék át. Szerhij Derkacs miniszterhelyettes szerint minden szomszédos állammal egyeztetnek, köztük Moldovával is.
A miniszterhelyettes szerint az új átkelők alternatívát adnának a támadásoknak kitett létesítmények helyett. A cikk szerint ezek az ellenőrző pontok a zökkenőmentes logisztikát is segítenék, és gyorsítanák az áruforgalmat.
Ukrán drónok éjszaka egy olajfinomítót és egy hadiipari vállalatot is eltaláltak – írja az Unian. A gyárban az X-59M2/M2A típusú irányított rakéták gyártásához szükséges alkatrészek készülnek.
A Lukoil permi olajfinomítójánál egy csővezeték megsérült, majd kigyulladt. Az üzemben évente több mint 13 millió tonna kőolajat dolgoznak fel, és benzint, dízelüzemanyagot, repülőgép-kerozint, valamint kenőolajokat állítanak elő.
Olaszország védelmi minisztere szerint nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország civil hajókról indított drónokkal készülne támadni Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország ellen. Guido Crosetto azután reagált, hogy az El Mundo forrásokra hivatkozva CIA-figyelmeztetésről írt.
A Meduza szerint több katonai elemző azt mondta az El Mundónak, hogy tud a figyelmeztetésről, és a francia hatóságok komolyan vették az értesülést. A feltételezett terv szerint drónokat rejthetnének kereskedelmi hajókon szállított konténerekbe, majd a tengerről indíthatnák őket.
Guido Crosetto azt írta, hogy a riasztásnak nincs bizonyítékokkal alátámasztott alapja. Szerinte a jelenlegi feszült helyzetben senkinek sincs szüksége arra, hogy még több olajat öntsenek a tűzre.
Csütörtök reggel orosz támadódrónok csapódtak kijevi lakóházakba a Pecserszkij és a Szolomjanszkij kerületben. Vitalij Klicsko polgármester szerint az egyik drón egy sokemeletes épület 7. és 10. emelete között csapódott be, a másik egy 25 emeletes ház negyedik emeletét találta el.
A támadás több helyszínen tüzet okozott, és az első jelentések szerint egy ember megsérült. A Kijevi területen is károk keletkeztek: a Brovari járásban egy raktárépület, a Boriszpili járásban egy ipari létesítmény sérült meg, Obuhiv környékén pedig három magánházban és négy járműben esett kár.
Timur Tkacsenko, a területi közigazgatás vezetője szerint összesen kilenc objektum sérült meg, és az előzetes információk alapján a térségben nem voltak sérültek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Donald Trump kormánya három azonnali lépéssel próbálná csökkenteni a háború eszkalációját és újraindítani a tárgyalásokat. Az Axiosnak azt mondta, a terv szerint Oroszország és Ukrajna leállítaná az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, újranyitnák a fekete-tengeri gabonafolyosót, és háromoldalú egyeztetést tartanának az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna részvételével.
Zelenszkij szerint Abu Dhabi is felmerült lehetséges helyszínként, és Kijev ezt elfogadná. Az ukrán elnök ugyanakkor továbbra is kételkedik abban, hogy Vlagyimir Putyin hajlandó lenne tárgyalni.
Az Axios forrása szerint Kirill Dmitrijev orosz különmegbízott New Yorkban Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel tárgyal az új amerikai javaslatokról.
Oroszország közben újabb adóemelésekre készülhet 2027 és 2029 között, miközben a költségvetésben a védelmi és biztonsági kiadások élveznek elsőbbséget. Az RBK Ukraine a Reutersre hivatkozva azt írja, hogy az intézkedésekkel a növekvő hiányt és a katonai kiadásokat finanszíroznák.
A tervek szerint emelnék egyes kohászati és vegyipari vállalatok extraprofitjára kivetett adókat, valamint a határokon átnyúló kereskedelem terheit. A lakosság passzív jövedelmeit is magasabb adók érinthetik, köztük az értékpapír-befektetésekből, ingatlaneladásokból és bankbetétek kamataiból származó bevételeket.
Orosz kormányzati becslések szerint ez mintegy négymillió embert érinthet. Az RBK Ukraine szerint 2026-ban az ipari termelés 0,2 százalékkal, a beruházások 5,4 százalékkal csökkenhetnek, az inflációs előrejelzést pedig 5,2 százalékról 6,8 százalékra emelték.
Macron a TF1 és a France 2 televíziónak adott interjúban azt is mondta, hogy Franciaország is célpontja lehet egy orosz drónokkal végrehajtott támadásnak. A francia elnök szerint az országban egyelőre nem történt a lipcsei repülőtér elleni támadási kísérlethez hasonló incidens, de a veszély valós.
Macron cáfolta azt az értesülést is, amely szerint a CIA konkrétan egy Dél-Franciaországot fenyegető lehetséges orosz dróntámadásról tájékoztatta volna a francia titkosszolgálatokat. „A CIA nem tájékoztatta a francia szolgálatokat” – mondta.
Forrás: Index
