November 18–19-én a kínai Sencsenben rendezik meg az APEC-csúcstalálkozót, amelyen Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin esetleges háromoldalú egyeztetése is szóba kerülhet. Az orosz fél már felvetette a találkozó lehetőségét, miközben az ukrajnai béketárgyalások külön szálon is folytatódnak.
A csúcson az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés 21 tagállamának vezetői vesznek részt. A fórumon a világgazdaság, a kereskedelem és a térségi együttműködés kérdései kerülnek napirendre, de a három nagyhatalom vezetőinek jelenléte külön súlyt adhat az eseménynek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy november első felében újabb amerikai–orosz–ukrán tárgyalásokat tarthatnak, várhatóan Abu-Dzabiban. Moszkva szerint a felek már megállapodtak a háromoldalú egyeztetések folytatásáról, a pontos időpontot azonban még nem véglegesítették.
Kosztur András geopolitikai elemző szerint egyre valószínűbb, hogy létrejön a sencseni csúcstalálkozó. Úgy látja, a találkozó önmagában is diplomáciai siker lehetne mindhárom fél számára, még akkor is, ha nem születik áttörés.
Az elemző szerint Oroszország ezzel azt jelezhetné, hogy az Egyesült Államokkal és Kínával egy súlycsoportba tartozik. Kína házigazdaként növelhetné a diplomáciai súlyát, Trump pedig több ügyben is közelebb kerülhetne a megállapodáshoz.
Washington a sencseni egyeztetést a decemberi, Miamiban tervezett G20-találkozó előkészítésének is tekintheti. Trump decemberben látja vendégül a csoport vezetőit.
Az ukrajnai háború lezárásában Moszkva számára az is fontos, hogy az amerikai fél a félidős választások után se térjen vissza Ukrajna korábbi támogatási szintjéhez. Ez a Biden-kormányzat idején biztosított katonai és pénzügyi segítség, valamint a fegyverszállítások újraindítása lenne.
Trump a találkozóval összefüggésben a nukleáris fegyverek kérdését is felvetette. Az amerikai elnök régóta szeretné, ha Kína is csatlakozna az orosz–amerikai atomfegyver-korlátozási egyezményekhez, Peking azonban eddig nem mutatott erre hajlandóságot.
Kosztur szerint Kína számára nem világos, milyen célt szolgálna egy ilyen csúcs. Peking külpolitikai doktrínájába nem illeszkedik az a nyugati értelmezés, amely a találkozót valamiféle „új Jaltaként” mutatná be.
Az elemző úgy véli, Moszkva azzal tehetne engedményt Washingtonnak, hogy a kínaiakat is bevonja az atomfegyverekről szóló tárgyalásokba. Peking pedig azzal segíthetné az amerikaiakat, hogy nyomást gyakorol Moszkvára az ukrajnai rendezés ügyében.
Ezek a kérdések a területi vitákat, a tűzszünet feltételeit, az Ukrajnának adandó biztonsági garanciákat és az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítését is érinthetik. Kosztur szerint azonban a háromoldalú csúcs előtt még sok minden tisztázatlan.
Az Egyesült Államoknak az iráni helyzet miatt is fontos lehet a találkozó. Trump egy közösségi bejegyzésben azt írta, hogy az amerikai–orosz dízelmegállapodás egyik indoka az iráni konfliktus volt, és szerinte a két ország viszonyának romlása esetén Moszkva nagyobb segítséget nyújthatna Teheránnak.
Az elemző szerint ez azért lényeges Washingtonnak, mert a szakértők többsége az Irán elleni amerikai csapások megismétlődésére számít a közeljövőben.
Kosztur azt is mondta, hogy kevés idő maradt a sencseni csúcsig, ezért kérdéses, napirendre kerülhetnek-e más közös ügyek, például a mesterséges intelligencia szabályozása, a világűr militarizálása vagy Kuba helyzete.
Orbán Viktor esetleges ENSZ-főtitkári jelöléséről a Wall Street Journal írt először, és a lap szerint a Trump-kormányzat ezt fontolgatja. A korábbi diplomáciai egyeztetések alapján Oroszország és Kína is támogathatná a volt magyar miniszterelnököt.
Kosztur szerint Orbán Viktor mindhárom nagyhatalom számára elfogadható jelölt lehetne, és a jelölése valamiféle kompromisszumot jelezhetne az ENSZ jövőjéről. Az ENSZ reformjáról szerinte széles körű egyetértés van, de a megvalósítás módja továbbra sem világos.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerdán a francia szenátusban közölte, hogy Franciaország nem támogatná Orbán Viktor ENSZ-főtitkárrá választását. A jelölésről és a választási folyamatról korábban részletesen is írtak.
Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin tanácsadója arról tájékoztatott, hogy az orosz, az ukrán és az amerikai képviselők részvételével folytatódhatnak a tárgyalások, Európát azonban kizárnák az egyeztetésekből. A Donbasz ukrán ellenőrzés alatt álló részének sorsa, a szankciók feloldásának üteme és a háború utáni biztonsági garanciák is napirendre kerülhetnek.
Kosztur szerint az ukrajnai rendezés a sencseni csúcs után is folytatódhat, de még a decemberi miami lezárást is túl optimistának tartja. Azt mondta, az európaiakat is be kellene vonni a folyamatba, de egyelőre nem világos, milyen álláspontot képviselnek.
Jonas Støre norvég miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök a múlt héten részt vett a Steve Witkoff és Volodimir Zelenszkij közötti oslói találkozón is. Kosztur szerint ők támogatják az amerikai békekezdeményezéseket, miközben más európai vezetők bírálják azokat.
Az elemző úgy látja, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország kapcsolata nyolcvan éve meghatározó a világrend alakulásában, de kevés az esély egy állandó, informális egyeztetési fórum létrejöttére. Szerinte Washington, Peking és Moszkva külpolitikai elképzelései túlságosan eltérnek egymástól.
Kosztur úgy fogalmazott, hogy a cél inkább a közvetlen konfrontáció elkerülése lehet, mint egy nagy, átfogó világrendezésről szóló megállapodás.
