Litván és amerikai titkosszolgálatok csütörtökön arra figyelmeztették Garri Kaszparovot, hogy veszélyben lehet az élete. A sakknagymester ezt maga közölte a közösségi médiában, és azt írta, hogy ő és kollégája, Ivan Tyutrin is szerepel egy orosz listán.
Az ismert orosz ellenzéki szerint Moszkva azok közé sorolta őket, akiket meg akar ölni. Kaszparov a Kreml egyik legismertebb bírálója.
Ukrajna közben súlyos finanszírozási gondokkal küzd. A Politico szerint az ukrán kormány idén 27 milliárd dolláros hiánnyal számol a védelmi finanszírozásban, ebből 7 milliárdot saját forrásból fedezne. A fennmaradó részhez külső partnerekre van szüksége.
Kijevnek már most meg kell rendelnie a jövő évre szükséges fegyvereket és lőszereket. A lap szerint az ukrán vezetés kiadáscsökkentésre és akár adóemelésre is kényszerülhet. A Politico úgy látja, 2027-ben még nagyobb lesz a teher: Ukrajna több mint 52 milliárd dollárnyi külső támogatással számol, miközben ebből több mint 32 milliárd finanszírozása még nincs rendezve.
Az éjszaka folyamán Oroszország újabb támadásokat indított Kijev és Odessza ellen. Az ukrán Focus szerint Kijev több kerületében dróntörmelékek hullottak le. A Szolomjanszkij kerületben egy 16 emeletes épület földszintjén és parkoló autókban is tűz ütött ki, az Obolonszkij kerületben pedig egy raktárépület gyulladt ki. Egy sérültet a mentőknek adtak át.
Odesszában az infrastruktúrát érte támadás, és egy férfi megsérült. A helyi hatóságok szerint lakóépületek nem károsodtak. Csütörtök reggel Kijevben, a Pecserszkij kerületben is dróntörmelék zuhant le.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben azt mondta, Oroszországnak fel kell hagynia a nukleáris fenyegetésekkel, és véget kell vetnie az Ukrajna elleni háborúnak. Az MTI szerint az Euronews nemzetközi védelmi és űrpolitikai konferenciáján úgy fogalmazott, hogy a NATO védelmi szövetség.
Rutte arról beszélt, hogy a NATO válaszolt az orosz levélre, de annak tartalmát nem hozza nyilvánosságra. A főtitkár szerint Moszkva sajtónak küldött üzenete alapján Oroszország arra figyelmeztetett, hogy teljes fegyverarzenálját bevetheti, ha fenyegetést érez, beleértve a nukleáris fegyvereket is.
„Hagyjanak fel a nukleáris fenyegetésekkel. Ez teljesen indokolatlan, és semmit sem segít” – mondta Rutte. Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin tudja: soha nem győzheti le a NATO-t.
Szerdán Margo Palloson, az észt belbiztonsági szolgálat vezetője azt mondta, Oroszország fokozza az európai fegyvergyártó vállalatok elleni szabotázsakcióit és kibertámadásait. Az MTI szerint Palloson úgy fogalmazott, hogy a cél már nem szimbolikus, hanem a hadiipari cégek megzavarása, hogy akadályozzák a katonai segélyeket Ukrajnának.
Palloson szerint az észt hírszerzés az elmúlt években sok orosz szabotázskísérletet és támadást hárított el. Azt mondta, a fenyegetettségi szint az utóbbi három évben magas maradt, de a robbanószerekkel elkövetett incidensek, köztük a lipcsei repülőtéren történt eset, tovább növelték a kockázatot.
Észtország kedden hivatalosan is Oroszországot vádolta a Milrem Robotics védelmiipari cégnél történt gyújtogatással. A vállalat 2022 óta gyárt távvezérelt katonai eszközöket Ukrajna számára. Moszkva visszautasította Tallinn gyanúsítását.
Szerdán Moszkvában Matteo Zuppi bíboros, XIV. Leó pápa különmegbízottja, bolognai érsek és az Olasz Püspöki Konferencia elnöke orosz tisztségviselőkkel tárgyalt az ukrajnai rendezésről és a Herszon megyei Oleskiban kialakult helyzetről. Az orosz külügyminisztérium szerint szó esett az eltűnt személyek felkutatásáról, a hadifoglyok és civilek cseréjéről, a családok újraegyesítéséről és a gyermekügyi dossziéról is.
A minisztérium közölte, hogy Oleskiban humanitárius válság alakult ki. A tárca szerint a városban maradt civilek élelmiszer- és gyógyszerellátását, valamint evakuálását is akadályozzák.
Zuppi azt mondta, reméli, hogy moszkvai látogatása segítheti a fogolycseréket. Olasz újságíróknak arról beszélt, hogy ukrán hadifoglyokkal is találkozott, és néhányukkal személyesen is beszélgetett.
Vlagyimir Putyin az orosz Állami Duma alakuló ülésén kijelentette, hogy Oroszország nem fordul más országokhoz pénzügyi segítségért, még a növekvő költségvetési hiány ellenére sem. Az Ukrajinszka Pravda szerint az orosz elnök azt mondta, az ország nem akar „megalázó módon” alamizsnáért könyörögni.
Putyin szerint az orosz pénzügyi és gazdasági rendszer magabiztos. A törvényhozókat arra is figyelmeztette, hogy kerüljék a hibákat a kiemelten fontos területeken, és szorítsák vissza a belülről romboló populizmust.
Forrás: Index
