Az európai szeptemberi inflációs adatok szerdán sorra érkeztek, és több nagy gazdaságban is gyorsulást mutattak. Ez egy héttel azután történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank lejjebb vitte az inflációs célját, miközben Magyarországon augusztusban 1,3 százalék volt az éves áremelkedés.
A jegybank múlt kedden már jelezte, hogy jövőre nem maradhat ilyen alacsony a drágulás. Negyedéves jelentésében a 2027-es inflációs előrejelzését 2,3-ról 3,1 százalékra emelte.
Az MNB döntése önmagában is szigorúbb környezetre utal, mert a bank 3 százalékról 2,5 százalékra vitte le az inflációs célját. A cél körül 1 százalékos toleranciasáv van, vagyis a 3,5 százalékos éves infláció még beleférne ebbe a keretbe.
Ha az árindex ennél magasabbra futna, az MNB-nek akár a kamatpolitikáját is újra kellene gondolnia. A magyar gazdaság számára a magas kamatszint továbbra is terhet jelent, ezért a jegybank számára a mostani célcsökkentés sem jelent teljes felmentést.
A szerdán közölt európai adatok nem kedveztek a lazább kilátásoknak. Az euróövezet legnagyobb gazdaságaiban és a régióban is emelkedett az infláció, és a közös ok az energia drágulása volt.
Magyarországon az idei alacsony inflációhoz a forint jelentős erősödése is hozzájárult. Ez a hatás jövőre aligha ismétlődik meg ugyanilyen mértékben.
Az Európai Unióban szerdán közzétett szeptemberi adatok között Németországban 4,5 százalékos éves inflációt mértek. Spanyolországban 3,5 százalékot, Franciaországban 4,9 százalékot, Olaszországban pedig 5,7 százalékot közöltek.
Ezek a számok jóval meghaladják azt, amit a magyar fogyasztók idén tapasztaltak. A drágulás fő oka az energiaárak emelkedése, amelyet az iráni háború elhúzódása is fűt.
Az Európai Központi Bank azt figyeli, hogy az energiaárak emelkedése csak átmeneti marad-e, vagy átszivárog más termékek és a szolgáltatások áraiba is. Ha ez megtörténik, az EKB-nak folytatnia kellhet a júniusban megkezdett kamatemeléseket.
Az euró szerdán enyhén erősödött a dollárral szemben, de délutánig csak valamivel több mint 0,1 százalékot. Ez arra utalt, hogy a piac egyelőre nem tart súlyos inflációs hullámtól.
A Bloomberg által idézett Martin Ademmert, a Bloomberg Economics közgazdásza azt mondta, hogy a vártnál erősebb német és más euróövezeti áremelkedés alapján az EKB még egyszer kamatot emelhet az idén.
Carsten Brzeski, az ING globális makrofőközgazdásza szintén erre számít, bár a német adatokban még nem látja az energiaárak erős tovagyűrűzését más árakba. Az EKB jegyzete szerint a mostani helyzetben az a kérdés, hogyan reagáljon egy kínálati sokkra, amelyet az energiaárak meredek emelkedése okoz, miközben a 2022-es inflációs hullám emléke még él.
A jegyzet szerint mindezt az euróövezet gazdaságának olyan ellenálló képessége kíséri, amely szinte túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen.
Forrás: Világgazdaság
