Egy friss, 37 országra kiterjedő kutatás szerint Magyarországon a válaszadók 85 százaléka úgy látja, hogy a közösségi média káros a demokráciára. A több mint 42 ezer embert megkérdező felmérés a demokratikus intézményekre gyakorolt negatív hatások miatti aggodalom erősödését mutatta ki, különösen Közép-Kelet-Európában.
A vizsgálat szerint azokban az országokban, ahol 2022-es és 2023-as összehasonlító adatok is rendelkezésre állnak, több helyen nőtt azok aránya, akik kifejezetten rombolónak tartják a platformokat. Hasonló elmozdulást mértek Lengyelországban és Görögországban is.
A Pew Research Center elemzése azt is megmutatta, hogy a közösségi média megítélése összefügg az országok gazdasági fejlettségével. A magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező államokban, köztük az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Királyságban, jóval kritikusabbak a válaszadók a politikai hatásokkal szemben.
A felmérés szerint ezzel szemben az alacsonyabb jövedelmű országokban, például Ghánában, Kenyában és Thaiföldön, sokkal megengedőbb a közvélemény. A kutatók szerint a válaszadók egyszerre ismerik el a platformok tájékoztató és közösségépítő szerepét, miközben tartanak a romboló hatásoktól is.
Magyarországon a megkérdezettek 49 százaléka továbbra is pozitívan ítéli meg a közösségi médiát, 42 százalék viszont negatívan. A kutatás szerint Lengyelországban, Németországban és Japánban legalább 10 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint a platformok élesítik a társadalmi törésvonalakat.
Nyugat-Európában a kép sokkal kedvezőtlenebb. Hollandiában a válaszadók 70 százaléka mondta azt, hogy a közösségi média árt a demokráciának, és csak 27 százalékuk tartotta hasznosnak.
A felmérés 37 országot vizsgált, és több mint 42 ezer válaszadó véleményét gyűjtötte össze.
Forrás: Index
