Az Európai Parlament idén a Nemzetközi Büntetőbíróságnak és tisztviselőinek ítélte oda a Szaharov-díjat. Roberta Metsola, az EP elnöke szerdán jelentette be a döntést, és azt mondta, a testület munkáját ismerik el vele.
Az Európai Parlament közlése szerint a díj a gondolatszabadságért és az emberi jogok védelméért jár. Az indoklásban az szerepel, hogy a hágai székhelyű bíróság fontos szerepet játszik a nemzetközi jog és az igazságosság érvényesítésében.
Metsola a bejelentéskor arról beszélt, hogy az EP a bíróság nyomozásait, vádemeléseit, tárgyalásait és az elfogatóparancsok kiadását ismeri el. Az EP szerint az ICC a büntetlenség elleni globális küzdelemben is kulcsszerepet tölt be.
A bíróság feladata, hogy a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekkel vádolt személyek ügyét kivizsgálja. Ide tartozik a népirtás, a háborús bűncselekmény, az emberiesség elleni bűncselekmény és az agresszió bűntette.
Az ICC a Római Statútumot aláíró államokban elkövetett bűncselekményeket vizsgálja. A szervezet befolyása még a tagállamok körében is korlátozott, és nem tudja kikényszeríteni az ítéletei végrehajtását.
A bíróság 2023-ban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen. A szervezet akkor azt állapította meg, hogy az orosz elnököt közvetlen és személyes felelősség terheli az orosz erők vagy az azokhoz kötődő csoportok által Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért.
2024 májusában az ICC Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant volt védelmi miniszter ellen is elfogatóparancsot adott ki háborús bűncselekmények miatt. A bíróság Netanjahut többek között a gázai civil lakosság szándékos éheztetésével vádolta meg.
Az Orbán-kormány tavaly tavasszal jelezte, hogy kezdeményezi Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ezt a parlament fideszes többsége röviddel később megszavazta. Amikor tavaly áprilisban Budapestre érkezett az ICC által körözött Netanjahu, nem tartóztatták le.
Magyar Péter korábban azt mondta, hogy a Tisza-kormány célja a bennmaradás az ICC-ben. Május végén a parlament megszavazta, hogy visszavonják Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
Donald Trump amerikai elnök kormánya október elején szankciókat vezetett be az ICC ellen. Marco Rubio külügyminiszter akkor azt mondta, Trump soha nem engedi, hogy a bíróság amerikai állampolgárok ellen indítson büntetőeljárást.
A Szaharov-díjat 1988-ban alapította az Európai Parlament. Az elismerés 50 ezer euróval jár, és minden évben az EP decemberi plenáris ülésén adják át Strasbourgban.
Tavaly Andrej Pacsobut belarusz és Mzia Amaglobeli grúz újságíró kapta a díjat, de egyikük sem tudta átvenni, mert börtönben ülnek. 2024-ben a venezuelai ellenzék, 2023-ban Mahsza Amini és az iráni nőjogi mozgalom, 2022-ben pedig az ukrán nép kapta az elismerést.
A Nemzetközi Büntetőbíróság csütörtökön közleményben reagált a döntésre. A tisztviselők azt írták, hogy a díj olyan időszakban érkezik, amikor a bíróság és a munkatársai példa nélküli kihívásokkal néznek szembe, köztük a működésüket nehezítő szankciókkal.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte az elismerést, és azt írta, hogy a bíróságnak szabadon, függetlenül, nyomásgyakorlástól és megfélemlítéstől mentesen kell dolgoznia.
