Marta Kos uniós bővítési biztos szerdán Podgoricában arról beszélt, hogy az Európai Uniónak már a csatlakozási folyamatban erősebb biztosítékokat kellene beépítenie az új tagállamokkal kötött megállapodásokba. A montenegrói fővárosban tartott előadásán Magyarország tapasztalataira is hivatkozott.
Az MTI beszámolója szerint Kos az egyetemi előadásán közölte: az Európai Bizottság olyan védőintézkedéseket javasolt Montenegró csatlakozási szerződésébe, amelyek lehetővé tennék az uniós fellépést, ha az ország a tagság megszerzése után nem tartaná be az alapvető szabályokat. A biztos szerint ezek az eszközök akkor lépnének életbe, ha Montenegró az unió érdekeivel szemben lépne fel, vagy megsértené az uniós szerződések alapvető rendelkezéseit.
„Javasoltuk, hogy a csatlakozási szerződésbe építsünk be bizonyos védőintézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a fellépést, amennyiben önök »trójai falóvá« válnának” – mondta Kos. Hozzátette, hogy a magyarországi tapasztalatok fontos tanulságot jelentettek az Európai Unió számára.
A biztos ugyanakkor azt mondta, Montenegró esetében jelenleg nem lát ilyen problémát. Szerinte az országnak a csatlakozás után teljes jogú, egyenrangú tagállammá kell válnia, mert az Európai Unióban nem lehetnek első- és másodrendű tagországok.
Kos arról is beszélt, hogy hallott olyan elképzelésekről, amelyek Montenegró vétójogának korlátozását vetették fel. Ezt szerinte nem lehet összeegyeztetni az egyenrangú tagság elvével. A javasolt biztosítékok inkább az uniós szabályok megsértése esetén adnának mozgásteret, például az uniós támogatások csökkentésével vagy a szavazati jog megvonásával.
Montenegró 2012-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és a nyugat-balkáni országok közül az egyik legelőrehaladottabb helyzetben van az integrációs folyamatban. A podgoricai vezetés célja, hogy az ország 2028-ra az unió 28. tagállamává váljon.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerdán, a berlini folyamat csúcstalálkozója előtt a montenegrói Sveti Stefanban találkozott Marta Kosszal, és azt kérte tőle, hogy az Európai Unió adja meg Koszovónak a tagjelölti státust, valamint indítsa el a csatlakozási tárgyalásokat.
Kurti szerint Koszovó demokratikus fejlődését, az európai értékek iránti elkötelezettségét és az uniós kül- és biztonságpolitikához való igazodását is figyelembe kell venni az integrációs folyamat értékelésekor. A koszovói kormányfő azt mondta, az eddig elért eredmények megőrzéséhez és a további előrelépéshez az Európai Bizottság aktív támogatására van szükség.
Koszovó 2022 decemberében nyújtotta be uniós csatlakozási kérelmét, de azóta sem kapta meg a tagjelölti státust.
