Sok fiókban, régi pénztárcában lapul még egy-két nagy, ezüstös 200 forintos a kilencvenes évekből. Ezek nem a mai kétszínű kétszázasok, hanem egy valódi ezüstötvözetből vert, azóta bevont érme példányai. Megnéztük, melyik évjáratból mennyi készült, mennyi ezüst van egy darabban, ez a mai ezüstárral mennyit ér, és melyik évjáratért fizetnek többet a gyűjtők.
Mi az ezüst 200 forintos?
A Magyar Nemzeti Bank 1992. december 1-jén bocsátotta ki az első 200 forintos érmét. Ez volt 1947 óta az első magyar forgalmi pénz, amely ezüstöt tartalmazott. Az alapadatai a numizmatikai katalógusok szerint:
- anyag: 500/1000 finomságú ezüst, vagyis fele részben ezüst, a többi réz,
- tömeg: 12 gramm,
- átmérő: 32 milliméter, vastagság 1,7 milliméter,
- szél: recézett,
- tervező: Bognár György.
Két változata létezik. Az előlapjukon a katalógusok leírása szerint az Erzsébet híd látható, fölötte a koronás címer és a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” körirat. A különbség a hátlapon van: az 1992-es és 1993-as évjáraton a Magyar Nemzeti Bank épülete, az 1994-től vert példányokon Deák Ferenc arcképe szerepel.
Az érme nem lett sikeres fizetőeszköz. Az Index 2008-as összefoglalója szerint az ezüst miatt drága volt a gyártása, az emberek pedig inkább eltették emléknek, mint hogy fizettek volna vele. Az MNB 1998. április 3-án bevonta. Azóta nem törvényes fizetőeszköz, és az MNB tájékoztatása szerint a bevont érméket már nem váltja át. Vagyis egy ezüst 200 forintos ma nem a névértékét éri, hanem annyit, amennyit a benne lévő ezüstért vagy gyűjtői darabként fizetnek érte.
A mai, kétszínű 200 forintos csak 2009 óta van forgalomban, és nincs benne ezüst. Erről és a ritka változatairól a különleges 200 forintos érmékről szóló cikkünkben írtunk.
Évjáratok: melyikből mennyi készült?
Az MNB évenkénti verési számot nem közöl. A Forint Portál numizmatikai katalógusa az Adamovszky-katalógusra hivatkozva az alábbi darabszámokat adja meg:
| Évjárat | Hátlap | Forgalmi veret | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1992 | MNB épülete | 3 514 023 | gyakori |
| 1993 | MNB épülete | 2 540 993 | gyakori |
| 1994 | Deák Ferenc | 5 000 000 | a leggyakoribb |
| 1995 | Deák Ferenc | 85 000 | a legkisebb forgalmi évjárat |
| 1997 | Deák Ferenc | nem készült | csak gyűjtői sorban: 7000 verdefényes és 3000 tükörveret |
| 1998 | Deák Ferenc | nem készült | csak gyűjtői sorban: 7000 verdefényes és 3000 tükörveret |
A négy forgalmi évjárat együtt nagyjából 11,1 millió darab, ami egyezik az Index által 2008-ban közölt „több mint 11 millió” adattal. 1996-os évszámú ezüst 200 forintost a katalógus nem ismer.
Ezeken felül minden évben készültek gyűjtői kivitelű példányok is: verdefényes (BU) érmék az évi forgalmi sorokban, és tükörveretek (PP), amelyeknek a felülete tükörfényes, a mintázata matt. A legkisebb darabszámúak a próbaveretek: a Forint Portál szerint 1992-ből, 1993-ból és 1994-ből is kivitelenként 50 darab készült, „próbaveret” felirattal. Ezek nem a pénztárcákból kerülnek elő.
Mennyi ezüst van benne, és az mennyit ér?
A számítás egyszerű. Az érme 12 gramm, és ennek a fele ezüst:
12 gramm × 500/1000 = 6 gramm színezüst.
Ezt kell megszorozni a színezüst grammonkénti árával. 2026. október 30-án, a legutóbbi kereskedési napon a színezüst világpiaci ára az arany-arfolyam.hu adatai szerint 517,8 forint volt grammonként (unciánként 49,13 dollár). Így:
6 gramm × 517,8 Ft = kb. 3100 forint.
Ennyit ér egy ezüst 200 forintos „fémértékben”, vagyis tizenötször annyit, mint a névértéke. Az ezüst ára azonban naponta változik, és az utóbbi időben nagyokat mozgott: október 30-án egyetlen nap alatt több mint 4 százalékot esett. Ha a saját érméd értékét szeretnéd kiszámolni, nézd meg az aznapi grammonkénti árat, és szorozd meg hattal. Grammonként 400 forintos ezüstárnál ez 2400, 600 forintosnál 3600 forint.
Két dolgot érdemes tudni. Egy erősen kopott érme a forgalomban elveszíthetett valamennyit a tömegéből, így a benne lévő ezüst is kicsit kevesebb lehet 6 grammnál. Ennél fontosabb, hogy a felvásárlók a világpiaci ár alatt fizetnek, mert a beolvasztásnak és a finomításnak is van költsége. Ha az érmét nemesfémként adod el, a fenti összegnél kevesebbet kapsz érte.
Mennyit ér gyűjtőként?
A gyűjtői érték évjáratonként eltér, és az állapot legalább annyit számít, mint az évszám.
- 1992, 1993 és 1994: ezekből évjáratonként több millió darab készült, a Forint Portál is a viszonylag gyakori érmék közé sorolja őket. Egy forgalomban kopott példány értéke általában az ezüsttartalmához közel jár. A szép, karcmentes darabokért valamivel többet adhatnak.
- 1995: 85 000 darabjával ez a legkisebb példányszámú forgalmi évjárat, ezért a gyűjtők keresettebbnek tartják a többinél. Ez sem kifejezett ritkaság, de ha 1995-ös ezüst kétszázasod van, érdemes külön kezelni.
- 1997 és 1998: ezeket már csak gyűjtői sorokba verték, néhány ezer darabban, a forgalomba nem kerültek. Ezek a legkeresettebb évjáratok, főleg eredeti, bontatlan érmesorban.
- Tükörveretek és próbaveretek: ezek a gyűjtők számára a legértékesebbek, de egy átlagos háztartásban ritkán fordulnak elő.
A ritka évjáratokról más címleteknél is írtunk: a ritka 100, 50, 20 és 10 forintos érmékről szóló cikkünkben a régi, egyszínű 100 forintos ritka évjáratai is szerepelnek.
Hogyan ismerd fel?
Az ezüst 200 forintost nehéz összetéveszteni a mai kétszázassal, de érdemes néhány dolgot ellenőrizni:
- Egyszínű és nagy. Teljesen ezüstös színű, nincs sárga gyűrűje, és 32 milliméteres átmérőjével jóval nagyobb a mai, 28,3 milliméteres kétszínű érménél.
- Évszám 1992 és 1998 között. 1992-es vagy 1993-as évszám mellett a Nemzeti Bank épülete, 1994-től Deák Ferenc arcképe látható a hátlapon.
- 12 gramm. Egy pontos konyhai mérlegen ellenőrizheted. Ha az érme jóval könnyebb, az gyanús.
- „BP.” verdejel. A budapesti pénzverőre utaló jelnek ezen az érmén is ott kell lennie.
- Nem mágneses. Az ezüst nem vonzza a mágnest. Ha egy „ezüst” kétszázas a hűtőmágneshez tapad, az nem eredeti.
Az ezüst idővel sötétebb, barnás-feketés lesz. Ezt ne próbáld lesúrolni vagy ezüsttisztítóval eltávolítani, mert a tisztítás karcolja a felületet, és a gyűjtői értéke ezzel csökken.
Hol adható el?
Először azt döntsd el, hogy az érmét ezüstként vagy gyűjtői darabként adnád el.
- Gyűjtői darabként: numizmatikai kereskedésben, aukciósháznál, illetve a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének klubjaiban és börzéin. Ez a jobb út, ha 1995-ös, 1997-es vagy 1998-as érméd, gyűjtői sorod vagy szép állapotú példányod van.
- Ezüstként: nemesfém-felvásárlónál. Itt a benne lévő ezüst után fizetnek, a világpiaci árnál kevesebbet. Ez főleg a kopott, gyakori évjáratú darabokra érdemes, nagyobb mennyiségben.
- Online piactéren: itt sokan árulnak ezüst kétszázast, de a hirdetésben szereplő ár kérőár, nem eladási ár. Ha tudni szeretnéd, mennyit ér, a lezárult, ténylegesen elkelt tételeket nézd.
Néhány érme eladásakor adózni sem kell: magánszemélynél az ingóságok eladásából származó bevétel csak akkor adóköteles, ha egy évben meghaladja a 600 ezer forintot.
Röviden
- Mi ez az érme? 1992 és 1998 között forgalomban lévő 200 forintos, 12 gramm, 500/1000 finomságú ezüstből. 1998. április 3-án bevonták, ma nem fizetőeszköz.
- Mennyi ezüst van benne? 6 gramm színezüst.
- Mennyit ér az ezüst? A 2026. október 30-i 517,8 Ft/grammos ezüstárral kb. 3100 forintot. Az ezüstár naponta változik, a felvásárló ennél kevesebbet fizet.
- Melyik évjárat ritka? Az 1995-ös (85 000 darab), és a csak gyűjtői sorban vert 1997-es és 1998-as. Az 1992-es, 1993-as és 1994-es több millió darabos.
- Hogyan ismerd fel? Egyszínű, ezüstös, 32 mm, 12 gramm, nem mágneses, hátlapján az MNB épülete vagy Deák Ferenc.
- Hol add el? Ritka évjáratot gyűjtőnek vagy kereskedőnek, kopott, gyakori darabot ezüstként, de előtte nézd meg a napi ezüstárat.