Szergej Lavrov orosz és Johann Wadephul német külügyminiszter szombaton New Yorkban találkozott az ENSZ Közgyűlésének margóján. A megbeszélésre közvetlenül Lavrov felszólalása előtt került sor, és ez volt az első ilyen találkozó azóta, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát.
A találkozót Wadephul kezdeményezte. A Reuters szerint a két miniszter a kétoldalú kapcsolatokról és az ukrajnai háborúról is beszélt.
Lavrov a tárgyalás után azt mondta, nem hallott olyat német kollégájától, amit Berlin korábban már ne közölt volna hivatalos nyilatkozataiban. Azt is mondta, hogy Wadephul akár fel is hívhatta volna, és csak annyit mondhatott volna: „Olvassa el a nyilatkozatomat”.
Egy német küldöttségi forrás szerint Wadephul arra sürgette Lavrovot, hogy tegyen meg mindent a Fekete-tengeren átmenő gabonaexporttal kapcsolatos megállapodás érdekében. A megbeszélés olyan diplomáciai erőfeszítések közepette zajlott, amelyek az orosz és az ukrán fekete-tengeri gabona- és energiaexport újraindítását célozzák. Ezeket a szállításokat a hajók és a kikötői infrastruktúra elleni támadások visszavetették.
Lavrov közölte, hogy Oroszország Indiával, Egyiptommal és Törökországgal is egyeztetett a Fekete-tengeren történő biztonságos hajózásra vonatkozó javaslatokról. Szerinte ezek között olyan megoldások is lehetnek, amelyek Oroszország és az érintett országok kétoldalú megállapodásain alapulnak.
„Külön megbeszélésekre van szükség az ukránokkal, és nem kérések, hanem inkább követelések nyelvén” – mondta Lavrov. Hozzátette, hogy Ukrajnát tartja felelősnek a hajók elleni támadásokért. Kijev ezzel szemben azt közölte, hogy nyitott a megállapodásokra, és a háború minden következményéért Oroszországot és az inváziót okolja.
Egy német delegációs forrás szerint Wadephul azt mondta Lavrovnak, hogy az idő sürget, mert több országban, különösen a globális dél államaiban élelmiszerhiány van. A forrás szerint a német miniszter arra kérte a feleket, hogy konstruktívan vegyenek részt a folyamatban.
Az AP egy német delegációs tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy Wadephul a találkozón felszólította Oroszországot: hagyjon fel a Németországgal, Európával és a NATO-val szembeni „veszélyes eszkalációs pályával”.
Lavrov az ENSZ Közgyűlésén elutasította ezt a felszólítást. Azt mondta, Németország Ukrajna fő támogatója, és arra törekszik, hogy Európa vezető katonai hatalmává váljon. „Berlin vajon érti, hogy mindez hová vezethet?” – kérdezte az éves ülésszakon. „Nem tanulták meg a második világháború leckéit?”
Az orosz külügyminiszter a beszédében és a sajtótájékoztatóján is bírálta a kollektív Nyugatot. Azt állította, hogy a Nyugat Oroszország stratégiai vereségét akarja elérni, de szerinte ez végül a háborúpártiakat sodorja zsákutcába. Lavrov azt is mondta, hogy az Egyesült Államok lerombolta az európai biztonsági rendszert, és oroszellenes rendszert hozott létre Kijevben.
Lavrov szerint Oroszország úgy látja, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin 2025 augusztusi alaszkai találkozóján megállapodás született az ukrajnai háború befejezéséről. Az orosz külügyminiszter azt mondta, Moszkva továbbra is kész visszatérni ehhez. Beszédében egy igazságosabb, többpólusú világrend kialakulásáról is szólt.
A meghiúsult lipcsei dróntámadásért Németország Oroszországot tette felelőssé. Moszkva alaptalannak nevezte a német vádakat, és azt állította, hogy Berlin bizonyítékokat hamisított. Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyos hibának nevezte, hogy Németország Oroszországhoz kötötte az esetet. Oroszország válaszul bezáratta a Goethe Intézet moszkvai, szentpétervári és jekatyerinburgi kirendeltségét.
Forrás: Telex
