Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland kedden New Yorkban aláírta azt a megállapodást, amely két új amerikai katonai bázist engedélyez Grönlandon. A szerződés lezárta a hónapok óta húzódó vitát, amelyet Donald Trump szigetfoglalási tervei robbantottak ki.
A megállapodást az ENSZ épületében írták alá. Trump korábban még azt sem zárta ki, hogy katonai erővel szerezné meg Grönlandot, most viszont olyan egyezség született, amelyet Washington sikernek állíthat be, miközben Dánia és Grönland is fontos engedményeket kapott.
Az amerikai elnök az aláíráskor azt mondta, hogy a megállapodás „hatalmas siker Európának, az Egyesült Államoknak és mindenkinek”, Grönlandnak pedig „csodálatos” lesz. Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy a sziget megszerzéséről lekerült-e a napirend.
Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő „fantasztikus megállapodásnak” nevezte az egyezséget. Mette Frederiksen dán kormányfő megkönnyebbülten, büszkén és boldogan nyilatkozott a dán sajtónak, Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter pedig történelmi megállapodásról beszélt. A dán pártok is támogatták a szerződést.
A megállapodás szerint az Egyesült Államok két új bázist létesíthet. Az egyik Narsarsuaqnál épülhet, a sziget déli részén, ahol 1941 és 1958 között már működött nagyobb amerikai támaszpont. A másik Mestersvignél jöhet létre Grönland északkeleti részén, ahol jelenleg a dán különleges erők kutyaszános egysége is állomásozik.
Az Egyesült Államoknak most egy katonai bázisa van Grönlandon, a Pituffik űrbázis az északnyugati részen. Ott nagyjából 150 amerikai katona szolgál. A megállapodás engedélyezi a bázis modernizálását és bővítését is.
Trump azt mondta, hogy „azonnal megkezdjük egy jelentős katonai jelenlét kiépítésének folyamatát a megfelelő helyszíneken”, de a műszaki részletekről még egyeztetniük kell a feleknek. A szöveg azt is lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok további katonai bázisokat hozzon létre a területen, ez azonban a korábbi, 1951-es dán–amerikai szerződés alapján eddig is lehetséges volt.
Új elem, hogy az amerikaiak tengeralattjárókkal is szabadon hajózhatnak a grönlandi felségvizek alatt. A megállapodás gyorsított engedéllyel „személyzet nélküli katonai létesítmények” építését is lehetővé teszi, és az Aranykupola néven ismert, még csak tervezett rakétavédelmi rendszer elemei is felépülhetnek. Mads Korsager, a DR dán közszolgálati rádió védelmi újságírója szerint ezek a létesítmények feltehetően ehhez kapcsolódnak.
A szöveg azt is kimondja, hogy nem NATO-tagállamok csak mindhárom fél külön engedélyével létesíthetnek katonai bázist a szigeten. Ugyanez vonatkozik azokra a beruházásokra is, amelyek a nemzetbiztonságot veszélyeztethetik, és olyan országoktól érkeznek, amelyek nem NATO-tagok vagy nem EU-partnerek. A DR szerint ez a kitétel Kínát és Oroszországot célozza.
A megállapodás nem ad vétójogot az Egyesült Államoknak a grönlandi befektetések felett. A sziget a saját törvényei alapján dönthet az ilyen engedélyekről.
Dánia és Grönland közben olyan részeket is kiharcolt, amelyek a szuverenitásukat erősítik. A szerződés első oldalán leszögezik, hogy a Dán Királyság területi egysége sértetlen marad, és a grönlandiak a nemzetközi jog szerint önrendelkezési joggal rendelkező népnek számítanak.
A megállapodás külön kitér arra az esetre is, ha Grönland kikiáltaná a függetlenségét. Ilyenkor a dán és a grönlandi kormánynak biztosítania kellene, hogy az egyezmény az új államra is érvényes maradjon, és hogy Grönland a NATO tagja maradjon.
Naaja Nathanielsen, a dán parlamentben ülő függetlenségpárti grönlandi képviselő a New York Timesnak azt mondta, hogy a megállapodás legfontosabb része az aláírásokat tartalmazó oldal, ahol a grönlandi kormányfő neve is szerepel. Ő a Reutersnek úgy fogalmazott: „Hihetetlenül megkönnyebbültem.”
A hónapokig tartó vita még Trump második elnöki ciklusának kezdete előtt indult, amikor az amerikai elnök már arról beszélt, hogy meg akarja szerezni Grönlandot. Később vámokkal fenyegetőzött, és a katonai erő alkalmazását sem zárta ki. Az ügy miatt a NATO megosztottnak tűnt, és európai országok, valamint az Európai Unió is kiállt Dánia és Grönland mellett.
Grönlandon 56 ezren élnek, többségük kisebb part menti településeken. A sziget 80 százalékát jég borítja, Dánia pedig ma is felel a külügyekért és a védelemért, miközben bőségesen támogatja a közszolgáltatásokat.
Forrás: Telex
