Szeptember végén újabb nagy akkumulátoros tárolóparkot jelentettek be Magyarországon, néhány nappal korábban pedig a kormány átírta az Otthoni Energiatároló Program szabályait. Sokan ezért most azt kérdezik, kell-e nekik is akkumulátor a napelem mellé, mennyibe kerül, és mi lesz a pályázatukkal. Összeszedtük, hol tart a program 2026 októberi állapot szerint, mekkora tároló kell egy családi háznak, és hogyan lehet kiszámolni, megéri-e.
Mi az energiatárolás, és miért beszél róla most mindenki?
Az energiatároló felveszi a pillanatnyilag fölösleges áramot, és később visszaadja. A napelemek délben termelnek a legtöbbet, a fogyasztás viszont este a legnagyobb. Az akkumulátor ezt az eltolódást hidalja át, kicsiben egy családi házban, nagyban egy erőmű mellett.
A friss hírt szeptember 30-án jelentették be: a SolServices Kft. és a Huawei magyarországi leányvállalata megállapodott egy összesen 150 megawatt teljesítményű és 300 megawattóra kapacitású akkumulátoros tárolóportfólió építéséről, amely meglévő naperőművek mellé kerül. A Portfolio és az Origo beszámolója szerint az első egységek Mezőtúron és Mezőberényben már működnek, a teljes rendszer 2027 első negyedévére készülhet el, piaci finanszírozásból. A cégek szerint feltöltve több mint fél órán át pótolhatná a Paksi Atomerőmű egy blokkjának termelését.
Az ilyen hálózati tárolók feladata, hogy elnyeljék a napos órák termelési csúcsát, és esténként, illetve egy-egy erőmű váratlan kiesésekor gyorsan áramot adjanak vissza. A háztartások villanyszámlájára ennek közvetlenül nincs hatása.
Hol tart az Otthoni Energiatároló Program?
Az Otthoni Energiatároló Programra 2026. február 2. és március 15. között lehetett jelentkezni. A kormány tájékoztatása szerint 132 ezren nyújtottak be igényt, a második ütemet pedig március 16-án felfüggesztették. Pályázhatott, akinek már volt napelemes rendszere, vagy vállalta, hogy a tárolóval együtt telepít egyet. A tárolónak legalább 10 kilowattóra kapacitásúnak kell lennie, 10 százalékos tűréssel. Előnyt élveztek a bruttó elszámolásban lévők, a 2030-ig szaldóból kikerülők és az 5000 főnél kisebb települések lakói. A nyertesek értesítése 2026 márciusában kezdődött.
A választás utáni felülvizsgálat végén, szeptember 23-án Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette a program átalakítását. A minisztérium szeptember 28-i közleménye és a Nemzeti Energetikai Ügynökség (NEÜ) módosított felhívása szerint 2026 októberében ez a helyzet:
- Több nyertes: a korábban támogatható mintegy 42 ezer pályázó mellé további körülbelül 15 ezer kerülhet, így nagyjából 57 ezer háztartás kaphat támogatást. A mintegy 105 milliárd forintos keret nem nőtt.
- Kisebb támogatás a meglévő napelemeseknek: aki a meglévő rendszerét bővíti tárolóval, legfeljebb 1,8 millió forintot kaphat. Aki új napelemes rendszert és tárolót telepít együtt, annak továbbra is legfeljebb 2,5 millió forint jár. A minisztérium azzal indokolta a változást, hogy a tárolók ára a program előkészítésekor végzett piacfelméréshez képest nagyjából a felére esett.
- Új műszaki feltétel: csak távolról vezérelhető tároló kerülhet be a programba, hogy a hálózat szükség esetén igénybe vehesse a rugalmasságát.
- Előleg csak kérésre: előleget a pályázónak külön kell kérnie, és csak akkor kaphat, ha a kivitelező bankgaranciát ad.
- Hosszabb határidő: az igazolási kérelmeket 2027. február 26-án 16 óráig lehet benyújtani. A megvalósításra a támogatói okirattól számítva 24 hónap áll rendelkezésre.
A nyerteseknek az igazolási kérelemben többek között a tulajdoni lapot, a legutóbbi villanyszámlát és a pályázati rendszerből generált kivitelezői szerződést kell feltölteniük. Az értesítések a NEÜ pályázati portálján jelennek meg (Ügyfélkapu+ vagy DÁP belépéssel), ezért érdemes ott megnézni az eredményt, nem csak e-mailre várni. A munka befejezése után a záró kifizetési kérelmet a végszámla kiállításától számított 30 napon belül kell beadni.
Aki nem nyert, annak a miniszter szeptemberben egy újabb programot ígért. Ennek feltételei és időpontja október elején még nem ismertek.
Miért lett fontos az akkumulátor a napelem mellé?
A régebbi napelemes háztartások éves szaldó elszámolásban vannak: a nyáron betáplált és a télen vételezett áramot egy évre összevetik, és csak a különbözetet kell kifizetni. Így a hálózat gyakorlatilag ingyenes, éves tárolóként működik, és ebben a helyzetben egy akkumulátor alig hoz megtakarítást.
A 2023 őszén módosított szabályok szerint azonban a szaldó csak az üzembe helyezéstől számított tíz évig jár, utána a rendszer automatikusan bruttó elszámolásba kerül. Bruttó elszámolásba kerülnek azok is, akik 2023. szeptember 7. után adták be a csatlakozási igényüket, vagy a korábbi igény alapján csak 2026. január 1. után kapcsoltak be. Az Alkotmánybíróság 2026 januárjában elutasította a szaldó kivezetése elleni panaszokat.
Bruttó elszámolásban a betáplált és a vételezett áramot külön számolják el. A hálózatba adott áramért jogszabályban rögzített, kilowattóránként mindössze néhány forintos átvételi ár jár, míg a vételezett áramért a teljes lakossági árat kell fizetni, ami a kedvezményes sávban nagyjából 36 forint, fölötte körülbelül 70 forint kilowattóránként. Ilyenkor minden kilowattóra, amelyet a háztartás délben eltárol és este maga használ fel, a két ár különbségével csökkenti a számlát.
Mekkora tároló kell, és mennyi ideig tárol?
Két mértékegységet érdemes megkülönböztetni. A kilowattóra (kWh) azt mutatja, mennyi energiát tud a tároló elraktározni. A kilowatt (kW) azt, hogy egyszerre mekkora teljesítményt tud leadni vagy felvenni, vagyis hány készülék működhet róla egyszerre. A keresésekben gyakori „10 kW-os akkumulátor” ezért pontatlan: az OETP feltétele 10 kWh tárolókapacitás.
Egy átlagos háztartás évente nagyjából 2500 kWh áramot használ, ez napi 7 kWh körül van. Egy 10 kWh-s tároló tehát egy átlagos fogyasztású család esti és éjszakai igényét általában fedezi, ha napközben fel tud töltődni. A tároló napi ciklusra készül: a délben eltárolt áramot este és éjjel adja vissza. A nyári többletet télre átvinni nem lehet, télen pedig kevés napsütés mellett gyakran fel sem töltődik.
A mai otthoni tárolók többsége lítium-vas-foszfát (LFP) cellákkal készül. A gyártók jellemzően tízéves garanciát adnak, amely azt vállalja, hogy a kapacitás ennyi idő alatt nem csökken az eredeti 60–70 százaléka alá. A garantált ciklusszám általában néhány ezer teljes feltöltés.
Hova kerülhet, és mennyire biztonságos?
A tárolót általában a garázsban, a kazánházban, egy gépészeti vagy tárolóhelyiségben, esetleg fedett kültéren helyezik el, az inverter közelében. A lakótérbe, hálószobába nem ajánlott. A fagyos vagy nyáron túlhevülő padlás többnyire nem jó hely.
Az LFP akkumulátorok kevésbé hajlamosak a hőmegfutásra, mint a régebbi lítiumion típusok, de a tűzvédelem így sem elhanyagolható. A katasztrófavédelem 2025 februárjától alkalmazható tűzvédelmi műszaki irányelve külön foglalkozik az 5 kWh-nál nagyobb, helyhez kötött lítiumion tárolók elhelyezésével. A telepítést ezért szakember végezze, a tároló hálózatra kapcsolását pedig az elosztóval is egyeztetni kell, ezt jellemzően a kivitelező intézi.
Mennyibe kerül?
Az árak gyorsan változnak, és a telepítés körülményeitől is függenek. A minisztérium szeptember végén azt közölte, hogy a tárolók ára a program előkészítése óta nagyjából a felére esett. A Világgazdaság október 1-jei cikkében egy kivitelező cég vezetője azt mondta, hogy egy otthoni tároló telepítését felelősen 2,1–2,2 millió forintért lehet vállalni. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint a jelenlegi piaci árak mellett 1,6 millió forintos támogatás is elég lenne, invertercserét igénylő rendszereknél 2,1 millió.
A végösszeget leginkább az emeli, ha a meglévő invertert le kell cserélni hibridre, ha háromfázisú rendszerről van szó, vagy ha új kábelezés és védelmek kellenek. A Világgazdaság szerint háromfázisú bővítésnél a nyerteseknek 20–30 százalék körüli önerővel érdemes számolniuk, az egyfázisú rendszerek jellemzően beleférnek a támogatásba. Ajánlatkéréskor érdemes megnézni, benne van-e az inverter, a munkadíj, az engedélyeztetés és a mérőcsere is.
Mikor éri meg, és mikor nem?
A megtérülés egyszerű logikával becsülhető. Egy 10 kWh-s tárolóból nagyjából 9 kWh hasznosítható. Ha évente körülbelül 200 napon teljesen fel tud töltődni és ki is ürül, az évi 1800 kWh eltolt áram. Bruttó elszámolásban minden ilyen kilowattóra a vételi és a betáplálási ár különbségét hozza:
- ha a háztartás a kedvezményes sávon belül fogyaszt (36 Ft vételi, 5 Ft betáplálási ár), kilowattóránként kb. 31 forint, évente kb. 56 ezer forint,
- ha a fogyasztás a kedvezményes sáv fölött van (kb. 70 Ft-os vételi ár), kilowattóránként kb. 65 forint, évente kb. 117 ezer forint.
Ha a teljes költség 2,2 millió forint és a támogatás 1,8 millió, a 400 ezer forintos önrész ezzel a becsléssel nagyjából 3,5–7 év alatt jön vissza. Támogatás nélkül, rezsicsökkentett áramáron ugyanez a becslés szerint 20–40 évig tartana, ami a tároló várható élettartamát is meghaladja. A töltési veszteség, az öregedés és az áramárak változása ezt módosíthatja.
A tároló tehát leginkább akkor éri meg, ha a háztartás bruttó elszámolásban van vagy hamarosan oda kerül, sokat fogyaszt este, a kedvezményes sáv fölött is vásárol áramot, és támogatást kap. Kevésbé éri meg, amíg a szaldó elszámolás érvényes, ha a fogyasztás alacsony és nappalra esik, vagy ha a teljes árat saját zsebből kell kifizetni. Áramszünetkor tartalékként csak megfelelő inverterrel működik, ezt előre érdemes megkérdezni.
Röviden
- Hol tart az OETP? 2026 októberi állapot szerint körülbelül 57 ezer nyertes lehet, a meglévő napelemesek legfeljebb 1,8, az új rendszert telepítők legfeljebb 2,5 millió forintot kaphatnak.
- Határidő? Az igazolási kérelmet 2027. február 26-án 16 óráig kell beadni, a megvalósításra 24 hónap van.
- Hol látom az eredményt? A NEÜ pályázati portálján, Ügyfélkapu+ vagy DÁP belépéssel.
- Mekkora kell? Egy átlagos családi háznál 10 kWh körül. A kWh a tárolt energia, a kW a teljesítmény.
- Mennyibe kerül? 2026 őszi szakmai becslések szerint egy telepített otthoni tároló nagyjából 2 millió forint körül vagy kicsit fölötte, invertercserével és háromfázisú rendszernél több.
- Megéri? Bruttó elszámolásban, támogatással többnyire igen, szaldóban és támogatás nélkül általában nem.
