Harald Vodosek szeptember 30-án vette át az osztrák hadsereg vezérkari főnöki posztját Rudolf Striedingertől. A tábornok több interjúban beszélt a haderő fejlesztéséről, a sorkatonai rendszer átalakításáról és az új biztonsági kockázatokról.
Vodosek szerint az osztrák hadseregnek jobb felszerelésre, nagyobb létszámra és gyorsabb reagálóképességre van szüksége. Úgy látja, a már megrendelt eszközöket szolgálatba kell állítani, majd hálózatba kell kapcsolni, a felderítési, kommunikációs és vezetési rendszereket pedig össze kell hangolni.
A tábornok szerint a legnagyobb feladat nem az új fegyverek beszerzése, hanem a személyi állomány, a logisztika és ezek összekapcsolása. Azt mondta, a hadsereg már most is képes a védelmi feladatok ellátására, de további fejlesztésekre van szükség.
„Egy harckocsi, jármű vagy helikopter beszerzése önmagában ma már nem elegendő” – fogalmazott. Hozzátette, hogy éles helyzetben a döntéseket a lehető legrövidebb idő alatt kell meghozni.
Vodosek a nemzetközi együttműködések jelentőségét is növekvőnek tartja, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ausztria a haderő bevetéséről továbbra is önállóan dönt. A célja az, hogy a fegyveres erők mintegy 55 ezer katonája szükség esetén rövid időn belül bevethető legyen.
Szóba került a sorkatonai rendszer reformja is. Jelenleg egy kilenc hónapos modell körvonalazódik, de arról még nincs döntés, milyen formában hosszabbítanák meg a mostani hat hónapos szolgálatot.
Az osztrák hadsereg bevethető állományának körülbelül 20 százaléka aktív, 80 százaléka tartalékos. Vodosek szerint az új modell lehetővé tenné ezeknek az alakulatoknak a kötelező feltöltését, de a teljes működéshez hat-hét évre lehet szükség.
A vezérkari főnök a katonai pályát is vonzóbbá tenné. Ehhez nemcsak jobb anyagi feltételeket, hanem nagyobb megbecsülést is ígérne. Katonáit „munkatársaknak” nevezi, és korábbi tisztségeiben gyakran öltönyt viselt egyenruha helyett.
Vodosek szerint a hadsereg számára a jövőben lényegében két állapot marad: a felkészülés és a bevetés. Egyes területek már most is műveleteket hajtanak végre, köztük a kibervédelmi erők, a légtérellenőrzés és a külföldi missziókban szolgáló katonák.
A tábornok azt is mondta, hogy az iparnak és a gazdaságnak alkalmazkodnia kell az új működési logikához. Szerinte a hadiipari projektek csúszása ma már közvetlen biztonsági kockázatot jelenthet, ezért az új felszereléseket közvetlenül át kell adni, és már a kiképzés során használni kell őket.
Vodosek szerint a védelmi költségvetés a korábbi terveknél lassabban nő, de a haderőfejlesztési program továbbra is halad. Bruno Hofbauer altábornagy ugyanakkor attól tart, hogy a kormány prudens gazdaságpolitikája miatt csúszhat a hadsereg felfegyverzése.
A nagyobb projekteket külön finanszíroznák, köztük a Eurofighterek utódjának beszerzését, a rövid és közepes hatótávolságú földi telepítésű légvédelem fejlesztését és a drónelhárítást.
Vodosek a kiber- és információs térben, valamint az űrben jelentkező fenyegetéseket sorolja a legnagyobb biztonságpolitikai kihívások közé. Szerinte a modern fegyverrendszerek miatt sokszor percek vagy másodpercek döntenek.
A vezérkari főnök azt mondta, Oroszország jelenleg is támadja Ukrajna támogatóit a kibertérben, és említést tett az Európai Unió és a NATO-tagállamok határainál történt drónincidensekről is.
Az új vezérkari főnök feladatai közé most már nemcsak a védelmi miniszter katonai tanácsadása tartozik, hanem a műveletek vezetése, a képességfejlesztés, az erőforrások és a személyi állomány irányítása is. Vodosek közölte, hogy nem politizál, hanem tanácsot ad a politikusoknak.
A 62 éves Harald Vodosek megbízatása öt évre szól, de köztisztviselőként 65 éves korában nyugdíjba vonulhat.
Forrás: Világgazdaság
