Lakásfelújítás Magyarországon: az öregedő ingatlanállomány egyre nagyobb kihívást jelent

Magyarországon továbbra is jelentős igény lenne a lakóingatlanok korszerűsítésére, a lakosság felújítási kedve azonban évek óta nem mutat érdemi növekedést. Miközben az Európai Unió az energiahatékonysági célok teljesítése érdekében a felújítási ráta növelését sürgeti, a magyar háztartások jelentős része kivár, elsősorban a magas költségek és a bizonytalan gazdasági környezet miatt.  

A GKI Gazdaságkutató 2026 elején publikált felmérése szerint a megkérdezettek 6 százaléka biztosan, további 18 százaléka pedig valószínűleg tervez jelentősebb összeget költeni lakóingatlanának felújítására a következő egy évben. Ezek az arányok gyakorlatilag megegyeznek az egy évvel korábbi adatokkal, vagyis a felújítási szándékok immár harmadik éve stagnálnak.  

Az ingatlanállomány jelentős része korszerűsítésre szorul

A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarország lakásállománya európai összehasonlításban is elöregedettnek számít. A lakások 41 százaléka 1970 előtt épült, további 42 százalék pedig 1970 és 2000 között készült el. A XXI. században átadott ingatlanok aránya mindössze 17 százalék. A szakértők szerint a mintegy 4,5 millió lakóegység legalább fele gyenge energetikai besorolással rendelkezik, ezért jelentős korszerűsítési potenciál rejlik az állományban.  

Az Európai Unió úgynevezett „Renovation Wave” programja éppen erre a problémára reagál: az épületállomány energiahatékonyságának javításával csökkentené az energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az építőipari szakemberek szerint a lakóépületek ma az európai energiafelhasználás egyik legnagyobb szeletét adják, ezért a korszerűsítések stratégiai jelentőségűek az uniós klímacélok teljesítése szempontjából.  

A rezsiköltségek továbbra is ösztönzik a beruházásokat

Bár a lakosság óvatosabb lett, az energiahatékonysági beruházások iránti érdeklődés továbbra is erős. A nyílászáró-csere, a homlokzati hőszigetelés és a fűtéskorszerűsítés a leggyakoribb fejlesztések közé tartozik. Ezek nemcsak az ingatlan értékét növelik, hanem hosszú távon a rezsiköltségek csökkentését is szolgálják.  

A kormány az elmúlt években több támogatási programmal próbálta ösztönözni a felújításokat. Az energetikai otthonfelújítási program keretében akár 10 millió forintos támogatási és hitelkonstrukció is elérhető volt energiahatékonysági beruházásokra, míg a vidéki otthonfelújítási program jelenleg is támogatja az ötezer fő alatti településeken élő családokat.  

Kivárnak a háztartások

A GKI elemzői szerint a korábbi támogatási programok lezárása után sok háztartás várakozó álláspontra helyezkedett. Sokan újabb, szélesebb körben hozzáférhető támogatási lehetőségekre számítanak, miközben a magas kivitelezési költségek és a finanszírozási bizonytalanságok is visszafogják a beruházási kedvet.  

A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a halogatás hosszabb távon költséges lehet. Az elavult épületgépészet, a rossz szigetelés vagy a korszerűtlen fűtési rendszerek nemcsak magasabb energiafelhasználást eredményeznek, hanem az ingatlan piaci értékét is csökkenthetik.

Európai trendekhez kellene felzárkózni

A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy Magyarország képes lesz-e felgyorsítani az épületállomány megújulását. Az energiahatékonyság ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági versenyképességi tényező is.

Miközben Európa egyre nagyobb hangsúlyt fektet az épületek korszerűsítésére, Magyarországon továbbra is jelentős szakadék látható a szükséges és a ténylegesen megvalósuló felújítások között. A szakértők szerint a piac élénkülése nagymértékben attól függ majd, milyen támogatási és finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre a következő években.