A Wall Street Journal szerint az amerikai kormányban felvetették Orbán Viktor jelölését az ENSZ főtitkári posztjára. A hír nagy visszhangot váltott ki, és a lapok szerint a kiszivárogtatásnak önmagában is lehetett célja.
A lap három országból származó forrásokra hivatkozva azt írta, hogy amerikai–orosz–kínai támogatással képzelnék el a volt magyar kormányfőt a világszervezet élén. A brit Times később több forrás alapján megerősítette az értesülést.
Egy amerikai külügyminisztériumi tisztviselő a Wall Street Journalnek úgy fogalmazott: „Elsőre őrültségnek hangzik”. A lap szerint Orbán nyitott volt az ötletre, de csak akkor indulna, ha biztos lenne a győzelmében.
Az út az ENSZ Biztonsági Tanácsán vezet keresztül. A testületben kilenc szavazat kell a hivatalos jelöléshez, miközben az öt állandó tag, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország vétójoggal rendelkezik.
Oroszország külügyminiszter-helyettese azt mondta, hogy sem Moszkva, sem Washington, sem Peking nem fogja Orbánt jelölni, mert az állandó tagok nem szoktak jelölteket állítani. Hozzátette, hogy ha valaki mégis jelölné, Oroszország megvizsgálná a lehetőségeket.
Ugyanez a tisztviselő a régiók közötti rotáció elvéről is beszélt. Szerinte most a latin-amerikai és karibi térség képviselőjének kellene következnie, de egy ország akár más régióból is jelölhet embert.
A szivárogtatás mögötti szándékról több magyarázat is megjelent. Az egyik szerint Washington a reakciókat mérhette fel, hogy kiderüljön, mennyi ellenállást váltana ki Orbán neve. A kínai sajtóban is megjelent ez az értelmezés.
Mások szerint éppen az ellenzők dobhatták be a nevet, hogy már a kezdetén elvágják a jelölést. A források azt is felvetették, hogy a név felbukkanása más ENSZ-posztokhoz vezető utat is előkészíthet.
A brit Times egy diplomáciai körökben terjedő elképzelést is idézett. Eszerint a Trump-kormány Orbán nevét azért emelte be, hogy később kompromisszumként egy másik ENSZ-beosztásba kerülhessen, amely mentességet adhat neki a magyarországi vádemelésekkel szemben.
Május végén Panyi Szabolcs a VSquare angol nyelvű hírlevelében arról írt, hogy amerikai MAGA-körökből olyan forgatókönyv is felmerült, amelyben Orbán az ENSZ-ben főtitkárhelyettesi vagy annál alacsonyabb posztot kapna. A cél a diplomáciai mentesség megszerzése lenne.
A Times szerint egy másik magyarázat az, hogy az Orbánról szóló szivárogtatás Lana Zaki Nusszeibeh jelölésének kedvezhet. Az Egyesült Arab Emírségek pár nappal korábban állította őt a főtitkári posztra.
Nusszeibeh több mint egy évtizedig volt ENSZ-nagykövet, és a lap szerint az ő neve a kompromisszumos megoldásként is felmerülhet. A közép- és dél-amerikai országok viszont ellenzik a jelölését, mert a rotáció alapján az ő térségüknek kellene főtitkárt adnia.
A jelenlegi jelöltek között a legesélyesebbnek a közép-amerikai Rebeca Grynspan számít, akit kilenc BT-tag támogat, miközben két állandó tag ellenzi. A második helyen Carolyn Rodrigues-Birkett állt, szinte holtversenyben Rafael Grossival.
Október 22-én új jelöltként jelent meg Nusszeibeh, akit Daniel Forti, az International Crisis Group ENSZ-ügyi igazgatója fordulópontnak nevezett. A BT-ben szerdán újabb próbaszavazást tartottak.
Orbán esetleges jelölésével kapcsolatban a Wall Street Journal forrásai azt állították, hogy nyolc szavazatot kaphatna a Biztonsági Tanácsban, és a tíz sem lenne elérhetetlen. A nagy kérdés szerintük az, hogy a britek és a franciák élnének-e a vétójukkal.
Egy európai diplomata a Timesnak azt mondta, hogy a terv kudarcra van ítélve, mert Franciaországnak és Nagy-Britanniának vétójoga van. Daniel Forti ugyanakkor a Le Tempsnek úgy fogalmazott, hogy nehéz lenne megakadályozni a megválasztást, ha Oroszország, az Egyesült Államok és Kína megegyezne.
A lapok szerint a főtitkári poszt kiválasztási folyamata az ENSZ Biztonsági Tanácsának ajánlásán és a Közgyűlés jóváhagyásán alapul. A jelöltek közmeghallgatásokon vesznek részt, önéletrajzot, programnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot is benyújtanak.
Az ENSZ első főtitkára, Trygve Lie úgy jellemezte a tisztséget, mint a világ legnehezebb munkáját. A jelenlegi főtitkár, António Guterres 2023-ban a CNN-nek azt mondta, hogy nincs hatalma és nincs benne pénz, de van hangja.
A szervezet több mint 36 ezer fős titkárságát felügyelő főtitkár békemissziókat irányít, vezetőket nevez ki, és válsághelyzetekben az ENSZ válaszát koordinálja. Esther Brimmer, a Council on Foreign Relations kutatója szerint bárki kapja is a posztot, egy rendkívül nehéz munkát vesz át, pontos leírás és köszönet nélkül.
