Sok családban lapul egy borítékban néhány régi pengős bankjegy vagy ezüstérme, és felmerül a kérdés: mennyit ér ma a pengő? Erre két, egymástól független válasz van. Az egyik az, hogy mennyit érne ma az a pénz, amit egykor egy pengőért vásárolni lehetett. A másik az, hogy mennyit fizet ma egy gyűjtő a bankjegyért vagy az érméért. Mindkettőt végignézzük, és azt is, mi a helyzet a beváltással.
Beváltható még a pengő?
Nem. A pengő 1946. július 31-ig volt törvényes fizetőeszköz, másnap a forint váltotta fel. A Pénzmúzeum szerint 1946. augusztus 1-jén egy forint négyszázezer kvadrillió pengőnek (egy négyes és utána 29 nulla), illetve kétszázmillió adópengőnek felelt meg. Ezen az arányon a teljes akkori pengőállomány együtt sem ért egy fillért sem.
A Magyar Nemzeti Bank ma csak a forgalomból bevont forintbankjegyeket váltja át, azokat is a bevonástól számított 20 évig. A jegybank listáján a legrégebbi tétel a 2007-ben bevont régi ezres. A pengő 1946 óta nem törvényes fizetőeszköz, és ezen a listán sem szerepel, a jegybanki beváltás tehát nem vonatkozik rá. Ma gyakorlatilag csak gyűjtői értéke van.
Hogyan lett egy forint 400 ezer kvadrillió pengő?
A pengőt 1927. január 1-jén vezették be, a háború utáni inflációban elértéktelenedett korona helyett. Az MNB pénztörténeti összefoglalója szerint egy pengő 12 500 koronát ért. Az aranyalapú új pénz a harmincas években stabil maradt, a második világháború alatt viszont már gyorsuló infláció kezdődött: a KSH egykori osztályvezetője, Marton Ádám tanulmánya szerint 1940 és 1944 között a létfenntartási költségek közel megkétszereződtek.
A valódi zuhanás 1945 nyarán indult. A Telex összeállítása szerint egy kiló kenyér 1945 augusztusában 6 pengőbe került, 1946 januárjának elején 700-ba, júniusban pedig 5,85 milliárd pengőbe. A nullák kezelésére új egységek jelentek meg:
- milpengő: egymillió pengő,
- B.-pengő (billiópengő): egy billió, vagyis egy egyes és 12 nulla pengő,
- adópengő: 1946 januárjától eredetileg elszámolási egység, később maga is fizetőeszköz lett. Marton Ádám adatai szerint egy adópengő 1946. június 1-jén 160 000, július 31-én már kétezer trillió pengőt ért.
A Pénzmúzeum szerint a ténylegesen forgalomba került legnagyobb címlet a százmillió B.-pengős volt (egy egyes és 20 nulla), amelyet 1946. július 11-én hoztak forgalomba, és mindössze három hétig volt törvényes fizetőeszköz. Az egymilliárd B.-pengőst (21 nulla) már legyártották, de a forint bevezetése miatt nem került forgalomba.
Ezt az inflációt sokáig a valaha mért legnagyobbnak tartották. Danyi Pál gazdaságtörténész a KSH folyóiratában 2022-ben megjelent újraszámítása szerint azonban a zimbabwei infláció 2008-ban meghaladta a magyart, amely így a második helyre került.
Mennyit érne ma egy pengő vásárlóereje?
Ha arra vagy kíváncsi, mennyit érne ma az a pénz, amit a nagyszüleid egy pengőért kaptak, a hivatalos átváltási arány nem segít, mert az a teljesen elinflált, 1946-os pengőre vonatkozik. Össze lehet viszont vetni a békebeli, nagyjából 1938-as árakat a maiakkal.
Ehhez a KSH adatai adnak kiindulópontot. Marton Ádám tanulmánya szerint a forint bevezetésekor az új forintárakat úgy állapították meg, hogy átlagosan az 1938-as pengőárak 3,7-szeresei legyenek. A szorzó termékenként nagyon eltért: az élelmiszereknél 5,5, a ruházatnál 6,6, a lakbéreknél csak 1,25 volt. Ezt követően a KSH árindexei szerint a fogyasztói árak 1946-tól 1952-ig 2,6-szeresükre nőttek, 1952 és 1968 között alig változtak, 1968 és 1989 között 3,4-szeresükre, 1989 és 2012 között 15-szörösükre, 2012 és 2025 között pedig nagyjából 1,75-szörösükre emelkedtek.
Ha ezeket a szorzókat összeszorozzuk, a fogyasztói árak 1946 óta nagyjából 240-szeresükre nőttek. Ebből a saját számításunk szerint egy 1938-as pengő vásárlóereje 2025-ös áron nagyjából 850–900 forint. Így 100 pengő értéke mai pénzben nagyjából 85–90 ezer forint, 1000 pengőé nagyjából 850–900 ezer forint.
Ezt a számot óvatosan kell kezelni, és inkább nagyságrendet jelez, mint pontos értéket:
- Más volt a kosár. 1938-ban egészen mást vásároltak a háztartások, mint ma, és az árarányok is mások voltak. Az élelmiszer például relatíve drágább volt, az iparcikkek egy része pedig ma sokkal olcsóbb.
- Az évszám számít. A KSH adatai szerint a pengőárak 1930 és 1934 között csökkentek, 1940 után pedig gyorsan emelkedtek. Egy 1944-es pengő tehát kevesebbet ért, mint egy 1938-as, egy 1945-ös vagy 1946-os pedig szinte semmit.
- Az aranyban mért érték egészen más. A KSH-tanulmányban közölt aranyparitás alapján egy békebeli pengő nagyjából 0,26 gramm aranynak felelt meg. A mai aranyárral számolva ez jóval több, mint az árindexes eredmény, mert az arany ára az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint az általános árszínvonal.
- A bérekhez mérve is más jön ki. Ha azt nézed, hány napi munka árát jelentette 100 pengő akkor és ma, megint más eredményt kapsz, mert a bérek nem az árakkal együtt mozogtak.
Egymillió és egymilliárd pengő: mennyit ért, amikor forgott?
Az egymillió pengő értéke és az egymilliárd pengő értéke attól függ, melyik napon nézzük. 1946 január végén, amikor a Telex szerint egy kiló kenyér 7000 pengőbe került, egymillió pengőből még nagyjából 140 kiló kenyeret lehetett venni. Júniusban viszont egy kiló kenyér már 5,85 milliárd pengő volt, vagyis egymilliárd pengő egy kilóra sem volt elég. A NumizMarket katalógusa szerint az egymillió pengős bankjegyet 1946. február 28-án hozták forgalomba, és június 24-én már be is vonták. Ezeknek a bankjegyeknek a mai értéke tehát kizárólag gyűjtői érték, és mint alább látszik, többnyire alacsony.
Mennyit fizet érte ma egy gyűjtő?
A gyűjtői piacon nem a címlet számít, hanem az, hogy egy darabból mennyi maradt meg, milyen állapotban, és mennyien keresik. A pengős bankjegyek többségét hatalmas példányszámban nyomták, és rengeteg maradt meg belőlük. Ezért a legtöbb régi pengő bankjegy értéke alacsony.
| Mi van nálad? | Nagyjából mennyit ér? | Honnan tudjuk? |
|---|---|---|
| Kopott, hajtott inflációs bankjegy (ezer, tízezer, százezer, millió, milliárd pengő, a legtöbb milpengős és B.-pengős) | jellemzően néhány száz forint, legfeljebb pár ezer | gyűjtői webáruházak és hirdetések kérőárai |
| Két világháború közötti, nagy példányszámú bankjegy forgalmi állapotban | jellemzően néhány száz forint és néhány ezer forint között | az 1930-as 100 pengősért külföldi hirdetésekben néhány dollárt kérnek |
| Százmillió B.-pengős, kiváló, hajtatlan állapotban | a tömeges inflációs címleteknél jóval többet; az ár nagyban függ az állapottól | külföldi aukciós eredmények |
| Egymilliárd B.-pengős (forgalomba nem került) | ritka darab: börzén 300–500 ezer forintot is kérnek érte (ez kérőár, nem eladási ár), és sok a hamisítvány | Növekedés.hu (2024) |
| Ezüst 1, 2 és 5 pengős | legalább az ezüsttartalma, szép példányért ennél több | lásd lent |
A táblázatban szereplő összegek tájékoztató jellegűek. A kérőár nem eladási ár, és egy-egy aukciós eredmény sem jelenti azt, hogy minden hasonló darab ennyit ér.
Fém pengő értéke: az ezüstérmék
A pengős érmék közül az ezüstből vertek érdekesek, mert ezeknek van egy alsó határuk: a bennük lévő ezüst értéke. Az MNB összefoglalója szerint 1926-tól 1 pengőst, 1929-től 2 pengőst vertek ezüstből, emellett 5 pengős emlékérmék is készültek, például 1930-ban Horthy Miklós kormányzóságának tizedik évfordulójára és 1938-ban Szent István emlékére. A háború alatt a nemesfém hiánycikk lett, ezért ezeket alumíniumból vert 1, 2 és 5 pengősök váltották fel. Az alumínium és a vas aprópénz fémértéke elhanyagolható.
| Címlet | Tömeg | Finomság | Színezüst |
|---|---|---|---|
| 1 pengő | 5 g | 640 ezrelék | 3,2 g |
| 2 pengő | 10 g | 640 ezrelék | 6,4 g |
| 5 pengő | 25 g | 640 ezrelék | 16 g |
Az ezüstérték kiszámításához a színezüst grammjait szorozd meg az aznapi ezüstárral, amelyet a nemesfém-kereskedők grammra vagy unciára (31,1 gramm) adnak meg. A felvásárló ennél jellemzően kevesebbet fizet. Szép, kevéssé kopott példányért a gyűjtők a fémértéknél többet is adnak. Erről az érméről utánveretek is forgalomban vannak, ezért értékes darabnál érdemes szakemberrel megnézetni.
Mitől lehet egy pengős darab mégis értékes?
- Állapot. A hajtatlan, folt- és szakadásmentes bankjegy sokszorosát érheti egy kopottnak. Egy összehajtogatott, gyűrött inflációs bankjegy szinte mindig a lista alján van.
- Forgalomba nem került címlet. Az egymilliárd B.-pengős azért keresett, mert sosem forgott, és kevés példány jutott ki.
- Minta- és próbanyomatok. A „MINTA” felülnyomású bankjegyek a jegybank belső használatára készültek, a Pénzmúzeum gyűjteményében is szerepelnek ilyenek. A Növekedés.hu által megkérdezett numizmatikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy a piacon kínált „fázisnyomatok” között sok a hamisítvány.
- Változatok és hibák. Sorozatjel-változatok, a hiperinfláció végén sietve, sorszám nélkül nyomott bankjegyek vágási hibái, eltérő méretű példányok. Ezeket csak szakkatalógussal lehet azonosítani.
- Ezüstérméknél az évjárat, az állapot és az, hogy eredeti veret-e vagy utánveret.
Hogyan ellenőrizd, és hol add el?
Először azt nézd meg, milyen címlet és milyen keltezés áll a bankjegyen, majd keresd meg egy numizmatikai katalógusban. A bankjegyet ne vasald, ne ragaszd meg és ne mosd ki, az érmét pedig ne tisztítsd, mert ezzel a gyűjtői értékük csökken. A vásárlóerő-számításhoz és a gyűjtői értékhez is fontos, hogy a darab 1945–46-os inflációs kiadás-e, vagy a két világháború közötti, békebeli pengő.
Értékesebbnek tűnő darabnál érdemes több helyről árajánlatot kérni: numizmatikai kereskedéstől, aukciósháztól, vagy a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének börzéin a gyűjtőktől. Ugyanaz a szabály érvényes, mint a ritka forintérmékről szóló cikkünkben: a hirdetésekben szereplő kérőár nem azonos azzal, amit ténylegesen kifizetnek. A lezárult, valóban elkelt tételek mutatják a valódi árat. A forintkorszak gyűjtői ritkaságairól a különleges 200 forintos érmékről szóló írásunkban is olvashatsz.
Röviden
- Beváltható a pengő? 1946. július 31-én megszűnt törvényes fizetőeszköz lenni, az MNB pedig ma csak a 20 éven belül bevont forintbankjegyeket váltja át, a pengő nincs köztük.
- Mennyi a pengő értéke forintban? A hivatalos arány 1946-ban: 1 forint = 400 ezer kvadrillió pengő, illetve 200 millió adópengő.
- Mennyit érne ma a vásárlóereje? Saját, a KSH árindexeire épülő számításunk szerint egy 1938-as, békebeli pengő nagyjából 850–900 mai forintot ért, 100 pengő nagyjából 85–90 ezer forintot. Ez nagyságrend, nem pontos érték.
- Mennyit ér egy régi bankjegy? A legtöbb inflációs bankjegy, a milliós és milliárdos címletek is, néhány száz vagy pár ezer forintot. Kivétel az egymilliárd B.-pengős és a kiváló állapotú, keresett darabok.
- És a fém pengő? Az ezüst 1, 2 és 5 pengős legalább az ezüsttartalmát éri (3,2, 6,4, illetve 16 gramm), az alumínium és a vas pengős érmék fémértéke elhanyagolható.
- Mennyit ér valójában? Amennyit ténylegesen kifizetnek érte, nem amennyit egy hirdetésben kérnek.