Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Türkmenisztánban találkozott Maszúd Pezeskján iráni elnökkel, és segítséget ajánlott a közel-keleti háború rendezéséhez. A két vezető az Avazában tartott regionális csúcstalálkozó előtt egyeztetett.
Putyin az orosz hírügynökségek szerint azt mondta, Oroszország „minden tőle telhetőt” megtesz a helyzet rendezéséért. Hozzátette, hogy Irán is komoly erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárására, amelyet február végén az amerikai–izraeli bombázások robbantottak ki.
Pezeskján az iráni állami televízió beszámolója szerint azt közölte, hogy országa nyitott a párbeszédre. Ugyanakkor azt mondta, hogy amikor Irán az Egyesült Államokkal tárgyal, újabb támadások érik.
Az orosz elnök a kétoldalú kapcsolatok alakulását is méltatta. Putyin szerint Oroszország és Irán viszonya kedvezően fejlődik, és 2022 óta, az ukrajnai orosz offenzíva kezdete után diplomáciai és katonai téren is erősödött.
A Független Államok Közössége csúcstalálkozóján mindkét vezető részt vesz Avazában, a Kaszpi-tenger partján fekvő üdülővárosban.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője október 8-án azt mondta, hogy Oroszország egyetért Marco Rubio amerikai külügyminiszter értékelésével. Rubio szerint jelenleg nincs kilátás az orosz–ukrán háború diplomáciai rendezésére.
Peszkov hozzátette, hogy Moszkva továbbra is az ukrajnai konfliktus átfogó rendezését szorgalmazza. A szóvivő bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Oroszország elleni fenyegetéseit is, és azt állította, hogy Kijev nem hajlandó a békés rendezés útjára lépni.
A Kreml szóvivője szerint Zelenszkij kijelentései végül Ukrajna ellen fordulnak. Úgy fogalmazott, hogy ennek hatását Kijev és más ukrán városok lakói, valamint az ország ipari szektora is megérzi.
Peszkov arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump amerikai elnök előzetesen bejelentett telefonbeszélgetésére október 8-án kerülhet sor. A Kreml nem közölte, milyen formában zajlik majd az egyeztetés.
Ed Miliband brit külügyminiszter csütörtökön Ukrajnába utazott, és új segélycsomagot, valamint újabb szankciókat jelentett be. A londoni külügyminisztérium szerint a csomag értéke 54 millió font, vagyis 23,5 milliárd forint.
A brit tárca közlése szerint ebből 20 millió fontot az energiaelosztó hálózat sürgősségi javítására, további generátorokra és napelemekre fordítanak. A fennmaradó 34 millió fontból az ukrán háztartások vízellátását és fűtését finanszírozzák.
Miliband Kijevben azt is bejelentette, hogy London a segélycsomagon felül 6,3 millió fonttal támogatja az ukrán kormányt a háborús bűncselekmények elkövetőinek felkutatásában és felelősségre vonásában. A brit kormány a háború kezdete óta több mint egymilliárd font humanitárius és energiaipari támogatást adott Ukrajnának.
A brit külügyminiszter 38 elemből álló szankciócsomagot is ismertetett. A londoni külügyminisztérium szerint a lépések orosz olajipari vállalatokat, az „árnyékflotta” újabb hajóit és az A7 nevű nemzetközi hálózatot érintik.
Orbán Anita külügyminiszter elítélte a Kramatorszkot ért orosz támadást, amelyben a legfrissebb jelentések szerint legalább 33 civil meghalt, és sokan megsebesültek. A politikus az X-en azt írta, hogy a mindennapi életüket élő emberek nem válhatnak háborús támadások célpontjává.
A tárcavezető szerint semmilyen körülmény nem igazolhatja a civileket veszélyeztető támadásokat. Magyarország továbbra is támogat minden olyan kezdeményezést, amely az ukrajnai háború lezárását célozza.
Forrás: Index
