„2028-tól megfizethetetlen lesz a tankolás és a fűtés, Brüsszel újabb adót vet ki.” Az állítás az ETS2-ről, az unió új szén-dioxid-kvótarendszeréről szól, amely a benzinre, a gázolajra és a fűtésre használt földgázra is árat tesz. Utánanéztünk, mikor indul valójában, mennyivel drágíthatja a literenkénti és a köbméterenkénti árat, és mit kapnak cserébe a rászoruló háztartások.
Az ítélet: részben igaz
Az igaz, hogy 2028-tól az ETS2 miatt a benzin, a gázolaj és a földgáz is drágulhat. A „drasztikus” drágulás viszont túlzás: az uniós árfék mellett a többlet egy liter benzinen nagyjából 40–65 forint, egy köbméter gázon 40–55 forint lehet áfával együtt, és az, hogy ebből mennyi jut el a fogyasztóig, részben a hazai szabályozáson múlik.
Mi az ETS2?
Az unió 2005 óta működtet szén-dioxid-kvótarendszert (ETS) az erőműveknek, a nagy ipari üzemeknek és a légi közlekedésnek: aki szén-dioxidot bocsát ki, annak minden tonna után kvótát kell vennie. Az ETS2 ennek a második, külön működő változata. A 2023-ban elfogadott szabályok szerint az épületek fűtésére, a közúti közlekedésre és a kisebb ipari üzemekre használt tüzelőanyagokra terjed ki.
Fontos különbség, hogy a kvótát nem a háztartások és nem az autósok veszik meg, hanem az üzemanyagot és a gázt forgalomba hozó cégek. Ők annyi kvótát vásárolnak, amennyi szén-dioxid az általuk eladott tüzelőanyag elégetésekor keletkezik. Ezt a költséget viszont várhatóan beépítik az árba, ezért közvetve a fogyasztó is megérzi.
A rendszer célja, hogy a két ágazat kibocsátása 2030-ra 42 százalékkal csökkenjen a 2005-ös szinthez képest. A kvóták száma évről évre fogy, ezért hosszabb távon a kvóta ára inkább emelkedik, mint csökken.
Mikor indul: 2027 vagy 2028?
Az eredeti szöveg 2027-es indulással számolt, és csak akkor engedett egyéves halasztást, ha az energiaárak kivételesen magasak. Végül a tagállamok és a Parlament politikai döntéssel halasztottak: az Európai Klímatörvény 2026 márciusában elfogadott módosítása (amely a 2040-es klímacélt is rögzíti) kimondja, hogy az ETS2 2028. január 1-jén indul. A 2028-as kibocsátás után 2029 májusáig kell először kvótát leadni.
A kibocsátások mérése és jelentése közben nem állt le: a forgalmazók 2025 óta jelentik az adataikat, 2026-tól független hitelesítéssel. A Bizottság javaslata szerint a kvóták árverése már 2027-ben elindulhat, hogy a tagállamok előbb jussanak bevételhez.
A vita ezzel nem zárult le. A 2026. októberi uniós csúcson hat tagállam, köztük Magyarország, legalább 2030-ig tartó további halasztást kért, a többség azonban ezt nem támogatta. A vezetők végül csak azt kérték a Bizottságtól, hogy frissítse az ETS2 hatásainak értékelését, különösen a rendszer felépítését és a védőmechanizmusokat. Ma tehát a 2028-as indulás az érvényes jog.
Van-e árplafon?
Szigorú értelemben vett árplafon nincs, de van árfék. Ha a kvóta ára tartósan 45 euró fölé megy tonnánként (2020-as áron számolva, vagyis az inflációval korrigálva), a rendszer tartalékából automatikusan többletkvóták kerülnek piacra, ami lefelé nyomja az árat. Az unió 2026 októberében ezt a mechanizmust megerősítette: a 45 eurós küszöb átlépésekor az eddigi 20 millió helyett 40 millió kvótát lehet piacra dobni, és a tartalék 2030 után is működhet. Emellett 2028-ra 30 százalékkal több kvótát árvereznek el, hogy az indulás simább legyen.
Ez azt jelenti, hogy a 45 eurós sáv nem garancia, hanem célérték: a tartalék beavatkozik, de a piaci ár ennél magasabb is lehet. A Parlament azt is kérte, hogy a küszöböt hosszabbítsák meg 2029 után is, és igazítsák a mai árakhoz; erről még nincs döntés.
Mennyivel drágulhat egy liter benzin és egy köbméter gáz?
Ezt bárki kiszámolhatja, csak három adat kell hozzá: mennyi szén-dioxid keletkezik egy liter üzemanyag vagy egy köbméter gáz elégetésekor, mennyibe kerül egy tonna kvóta, és mennyi az euró árfolyama.
- Kibocsátás: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alapértékei szerint egy liter benzin elégetésekor kb. 2,3 kilogramm, egy liter gázolajnál kb. 2,7 kilogramm, egy köbméter földgáznál kb. 1,9 kilogramm szén-dioxid keletkezik.
- Kvótaár: két esettel számoltunk. Az egyik a 45 eurós küszöb, a másik 60 euró tonnánként, mert a 2020-as áron számolt 45 euró a felhalmozódott infláció miatt 2028-ban névértéken már ennél jóval többet jelent.
- Árfolyam: 365 forint euróként, kerekítve.
A számítás menete a benzinnél 45 eurós kvótaárral: 2,3 kg = 0,0023 tonna, ennek ára 0,0023 × 45 = kb. 0,10 euró, ami 365 forintos árfolyamon kb. 38 forint. Erre jön még a 27 százalékos áfa, így a kútnál kb. 48 forint lehet a többlet.
| Tüzelőanyag | 45 €/tonna kvótaárnál | 60 €/tonna kvótaárnál |
|---|---|---|
| Benzin, literenként | kb. 38 Ft (áfával kb. 48 Ft) | kb. 50 Ft (áfával kb. 64 Ft) |
| Gázolaj, literenként | kb. 44 Ft (áfával kb. 55 Ft) | kb. 58 Ft (áfával kb. 74 Ft) |
| Földgáz, köbméterenként | kb. 31 Ft (áfával kb. 40 Ft) | kb. 42 Ft (áfával kb. 53 Ft) |
Néhány fontos megszorítás. Ezek felső becslések arra az esetre, ha a forgalmazók a teljes költséget továbbhárítják; a benzinbe és a gázolajba kevert bioüzemanyag miatt a valódi többlet valamivel kisebb lehet. A végeredmény az árfolyamtól és a 2028-as kvótaártól is függ, ezeket ma senki nem tudja pontosan. A 2026 őszi 600–700 forintos literárhoz képest a benzinen ez nagyjából 7–10 százalékos emelkedés, ami érezhető, de nem a többszörösére növekvő ár. Évi ezer liter elfogyasztott benzinnél (egy átlagos autóval kb. 13–15 ezer kilométer) ez évente kb. 48–64 ezer forint, évi ezer köbméter gáznál kb. 40–53 ezer forint többletet jelenthet.
A fűtésnél van még egy tényező: Magyarországon a lakossági gázárat az állam szabályozza. Hogy az ETS2 költsége megjelenik-e a rezsicsökkentett árban, vagy azt a költségvetés vagy a szolgáltató viseli, az a mindenkori kormány döntése lesz, nem az uniós szabályé.
Kit nem érint?
- Akit már a régi kvótarendszer lefed. Az erőművek, a nagy ipari üzemek és a nagyobb távhőművek már most az ETS1 alatt fizetnek a kibocsátásukért, ezért az általuk felhasznált tüzelőanyagra nem kell még egyszer ETS2-kvótát venni. Az áram ára tehát nem az ETS2 miatt változik.
- A mezőgazdaság, az erdészet és a halászat alapesetben kimarad, bár egy tagállam önként kiterjesztheti rájuk a rendszert (Ausztria, Hollandia és Svédország például megtette).
- A fenntartható biomassza, például a tűzifa, nulla kibocsátással számít, így arra nem kell kvótát venni.
- Az elektromos autóval közlekedők és a hőszivattyúval fűtők közvetlenül nem érintettek, mert ők nem égetnek el fosszilis tüzelőanyagot.
Ha arra vagy kíváncsi, hogyan függ össze az ETS2 a fűtési rendszerekkel, olvasd el a cikkünket arról, betiltják-e a gázkazánokat. Az autósokat érintő másik uniós szabályról pedig itt írtunk: igaz-e, hogy 2035-től nem vezethetsz benzines autót.
Mi a Szociális Klímaalap?
Az unió az ETS2-vel együtt létrehozott egy alapot, amely a rendszer terheit hivatott enyhíteni a kiszolgáltatott háztartásoknak, a mikrovállalkozásoknak és a közlekedési szempontból hátrányos helyzetűeknek. Az alap 2026 és 2032 között uniós forrásból legfeljebb 65 milliárd eurót oszt szét, amelyhez a tagállamok legalább 25 százalék önrészt tesznek, így összesen kb. 86,7 milliárd euró jöhet össze. A pénz nagy része az ETS2 kvótáinak árverési bevételéből származik.
Magyarország a nagyobb kedvezményezettek közé tartozik: a tagállami felosztás szerint nagyjából 4,3 százalék, azaz kb. 2,8 milliárd euró jut neki uniós forrásból, a kötelező önrésszel együtt ennél több. A pénzt három fő célra lehet költeni:
- lakásfelújításra: szigetelésre, korszerű, alacsony kibocsátású fűtésre és hűtésre, napelemre;
- közlekedésre: a kibocsátásmentes közösségi és megosztott közlekedés elérhetőbbé tételére;
- ideiglenes, közvetlen jövedelemtámogatásra a leginkább rászorulóknak, de erre a teljes összegnek legfeljebb 37,5 százaléka mehet.
A pénzhez minden tagállamnak Szociális Klímatervet kell készítenie, amelyet a Bizottság hagy jóvá. A terveket 2025. június 30-ig kellett volna benyújtani. A legfrissebb elérhető információk szerint Magyarország ezt még nem tette meg, ezért a hazai támogatások indulása csúszhat.
Mit jelent ez neked?
2028-ig az ETS2 a pénztárcádat közvetlenül nem érinti. Utána a tankolás és a gázfűtés valószínűleg drágul, a fenti számítás szerint literenként és köbméterenként néhány tíz forinttal, nem a többszörösére. Ha autót vagy fűtési rendszert cserélsz a következő években, érdemes ezzel a többletköltséggel is számolni, és figyelni, milyen felújítási vagy közlekedési támogatások indulnak a Szociális Klímaalapból.
Minden elspórolt liter és köbméter csökkenti a jövőbeli drágulás hatását: a szigetelés, a korszerű szabályozás vagy egy takarékosabb autó akkor is megtérülhet, ha az ETS2 ára végül a 45 eurós küszöb közelében marad.
Röviden
- Mikor indul az ETS2? 2028. január 1-jén; egy évvel csúszott, további halasztásról nincs döntés.
- Kinek kell kvótát venni? Az üzemanyag- és gázforgalmazóknak, nem a háztartásoknak, de a költség az árba épülhet.
- Mennyivel drágulhat? Áfával kb. 48–64 Ft a benzin, 55–74 Ft a gázolaj literje, 40–53 Ft a gáz köbmétere, ha a teljes költséget továbbhárítják.
- Van árfék? Igen: 45 euró (2020-as áron) fölött a tartalékból többletkvóták jönnek, de ez nem szigorú plafon.
- Mit kap cserébe Magyarország? Kb. 2,8 milliárd eurót a Szociális Klímaalapból, ha a tervét elfogadják.
